Circulares literae dioecesanae anno 1915. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XIV.

128 ság fejében teljesített fizetések nem pol­gári jogviszonyon alapulnak és az illeték- dijjegyzék 102. § g. pontja értelmében oly vétbizonyitványok, melyek nem pol­gári jogviszonyon alapuló, hanem a köz- igazgatás céljára szolgáló adó, vagy egyél) szolgáltatások teljesitéséről állíttatnak ki, bélyegmentesek; és minthogy az egyházi vagyon igazgatóságai azokra az okmá­nyokra nézve, melyeket a rájuk bízott célokra állítanak ki, a díjjegyzék 85. tétel 2. pontja szerint bélyegmentességet élveznek, ha ezek az okmányok nem magánj ogi viszonyra vonatkoznak; mint­hogy továbbá a díjjegyzék 79. tétel c) pontja szerint azok az okiratok, melyek kiállítását hatóságok és hivatalok kizáró­lag hivatalos célra kívánják, addig mig más, mint az említett célra nem használ­tatnak, feltételesen illetékmentesek, holott kétségtelen, hogy a kérdéses nyugták egyedül arra a célra állíttattak ki és használtattak, hogy a községi számadás vonatkozó kiadási tételeinek igazolására szolgáljanak: nyilvánvaló, hogy a pana­szos — akármelyik tekintessék a dijjegy­zék felhívott tételei közül — a szóban forgó nyugtákat bélyeggel ellátni nem volt köteles. Ezeknélfogva tehát a panasznak helyet adni és a jelen Ítélet rendelkező része szerint határozni kellett. A bíróság ennek a határozatnak két példányát a miskolci magyar királyi pénzügyigazgatóságnak 1914. évi már­cius hó 17. napján 13755/III. 914. szám alatt kelt jelentése mellékleteivel együtt foganatosítás végett azzal a meghagyás­sal adja ki, hogy az egyik példányt a panaszosnak kézbesittesse. Kelt Budapesten, a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1915.évi március hó 4. napján tartott üléséből. Báró Abele Resző, s. k. tanácselnök. Dr. Szüts István, s. k előadó. A háborús jótékonysági intézmények homlokterében kétségkívül a magyar ki­rályi honvédelmi minisztérium által fel­állított Had segélyező Hivatal áll, amely mindjárt a háború kitörése után a király parancsára létesült, hogy központi szerve legyen Magyarország területén az önkén­tes segélynyújtásnak és irányitója a jó­tékonysági cselekvéseknek. Miután a háború ez alkalmi alaku­lásra rendkívüli kötelességeket hárít, az elengedhetetlen együttműködés érdekében szükséges, hogy a társadalom figyelmét ismételten rátereljük a Hadsególyező Hivatalra. A Hivatal tevékenységi és működési köre főbb vonásaiban az, hogy alapot gyűjt a katonák özvegyei és árvái, vala­mint a rokkantak részére, segiti a harc­téren küzdő katonákat és eljuttatja hoz­zájuk az áldozatkész közönség szeretet- adományait, ruhanemüeket oszt ki a rok­kantaknak, a katonai özvegyeknek és árváknak és minden téren segítője, gyá- molitója a háború szerencsétleneinek. A Hivatal által kezelt jótékonysági alapok összege már meghaladta a két milliót, — természetbeni gyűjtésének ered­ménye pedig a három millió koronát. A direkt gyűjtéseken kívül a Hiva­tal céljainak szolgálatában állanak: 1. A Magyar Nők Korona Alapja, melynek tagja lehet minden magyar asszony és leány, aki legalább egy koro­nát fizet az alap pénztárába. A teljes bevétel, mint a többi gyűjtésektől elkülö­nülő alap, a katonai özvegyeké és árváké. Az adományok hivatalos emlókszelvények 3521. sz. A Hadsegé­lyező Hiva­tal feladatai­ról. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom