Circulares literae dioecesanae anno 1914. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

VII.

92 s azt anyagi és szellemi tartalmával lehető­leg a maga helyes irányítása alá venni, így került a papság a különböző társa­dalmi egyesületek és szövetkezetek élére. Másrészt a hitbuzgalmi társulatok lelkes agitációja volt az, melynek folytán a vallásosság emelkedett és a szentségek vétele gyakoribb lett. Azért ezek is meg­érdemlik a papság támogatását, sőt ezek természetszerűleg csakis papi vezetés alá valók. A sajtó elsőrangú befolyásra tett szert. Nem elégszik meg a közönség tájékoztatásával és a tények előadásával, hanem olvasóinak egész lelki világát irá­nyítja, a hit- és erkölcstan tételeit boly­gatja. Azért a papság nem nézhette tét­lenül a sajtó munkáját, hanem elszántan kellett küzdenie a rossz sajtó ellen és ugyanakkora elszántsággal támogatnia a jó sajtót. Nagy, tágas, uj mezeje nyilott a lelkipásztorkodásnak, amelyen az egyház- megyei főhatóság van hivatva a fel­ügyeletet gyakorolni és az irányítást meg­adni. Hogy az egyházmegyei hatóság ezt a hivatását minél tökéletesebben teljesít­hesse: azért 1913. évi 1578. sz. kör- rendeletemben köteleztem a lelkipásztoro­kat, hogy a társadalmi és hitbuzgalmi egyesületekben, valamint a sajtó ellen­őrzése és támogatása terén végzett műkö­déséről évenkint február havában rovatos iveken jelentést tegyenek. Ennek a rendeletnek érvényt akarok szerezni és a beérkező jelentéseket szak­szerűen fölülbiráltatni, hogy Tiszt. Pap­ságom nehéz ügyeiben tapasztalt férfiak­tól nyerjen tanácsot és irányítást. Azért elhatároztam, hogy az egyesü­leti és sajtójelentések felülbírálására az esztergomi főegyházmegye területén két Egyesületi Tanácsot szervezek; egyet Esztergomban és egyet Budadapesten. A budapesti csak a székesfőváros területén illetékes, az esztergomi az egyházmegye egész területén a főváros kivételével. A Tanács föladata lesz az egyház- megyei hatóság által neki átküldött egyesületi jelentéseket lelkiismeretesen átnézni és azokra az észrevételeket meg- tenni, valamint az egyesületi és sajtó­ügyek terén a főpásztornak javaslatokat tenni, a hibákat és visszaéléseket felfödni, az igazi érdemekre a figyelmet ráirányí­tani. A Tanács közvetlenül mindig csak az egyházmegyei hatósággal érintkezik s nem a lelkészekkel, az egyesületi elnö­kökkel vagy a sajtó képviselőivel. De az egyházmegyei hatósággal köteles közölni mindazt, amit az egyesületi és a sajtó­ügyek föllenditése érdekében szükséges­nek tart. Mindegyik Tanács egy elnökből és 9 tagból áll, akik maguk között egy al- elnököt és egy jegyzőt választanak. Az egyesületi jelentéseket az egyházmegyei hatóság a Tanács elnökéhez küldi, aki azokat belátása szerint fölosztja a tanács­tagok között földolgozás végett. A föl­dolgozott jelentéseket a tanácstagok vissza­adják az elnöknek, aki azokat esetleg a saját észrevételeivel együtt a főegyház- megvei hatóságnak beterjeszti. Fontosabb ügyeket az elnök a Tanács elé visz, amely legalább évnegyedenkint tart gyűlést s azon az elnök által a gyűlés elé vezetett kérdéseket, vagy az egyes tagok javas­latait tárgyalja. A gyűlésről jegyzőköny­vet kell vezetni s azt a főegyházmegyei hatóságnak bemutatni. Az Egyházmegyei Egyesületi Tanács elnökévé dr. Walter Gyula v. püspök, prelátus-kanonokot nevezem ki. Tagokká pedig Számord Ignácot, Keményfy K. Dánielt, Majer Imrét, Mátéffy Viktort,

Next

/
Oldalképek
Tartalom