Circulares literae dioecesanae anno 1914. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XXVI.
Fölajánló imádság. (Az esztergomi főegyházmegye hivatalos imádsága 1915. január 1-én.) Úr Jézus, akinek a mennyei Atya örökségül adta a népeket és birtokul a föld határait, hozzád fordulunk a megpróbáltatásnak nehéz napjaiban és esedezve kérünk, vedd oltalmadba örökségedet, a háború csapása alatt vérző magyar hazánkat. Emlékezzél meg őseink j buzgóságáról, akik szent Nevednek dicsőségéért. küzdöttek, emlékezzél a mártirok véréről, amely erre a földre ömlött, a hitvallók és szüzek imádságáról, amelyet j a hazának jóvoltáért mondtak el egy év- [ • ezreden át. Annyiszor tapasztaltuk oltalmazó segitségedet a veszélyek idején, ' azért bizalommal járulunk most az élethalálharc óráján oltárod zsámolyához és kérjük szentséges Szivedet, amely ezt az országot szeretetébe fogadta, öntse ki ránk minden tudományt felülhaladó sze- j retetét és engedje meg kegyesen, hogy apostoli királyunkat, szent István koronájának viselőjét, a hazának püspökeit és hatóságait, a vitéz hadsereget, a hiveket Neki szenteljük. A te isteni Szived megígérte, hogy áldásainak teljével halmozza el, békét, támogatást és vigasztalást nyújt mindazoknak, akik őt tisztelik. íme, mi mindnyájan, a szorongatott magyar hazának polgárai szentséges Szi vednek ajánljuk magunkat és kérjük a jogainkért és az igazságért folyó harcunkban a győzelem kegyelmét és a, tartós békének áldását. A te szentséges Szíved drága vérének hullásával legyőzte az emberi nem üdvösségének ellenségét. Engedd, kérünk, hogy" ez a győzelmes Szív legyen a mi hadseregünknek győzelmi zászlaja, az aggódó szülőknek reménye, az elhagyott özvegyeknek és árváknak vigasztalása. Fogadd ezt a nemzetet atyai kebledre, amint a szeretett tanítványt halálküzdelmed előestéjén szerető szivedre ölelted. Aki nem akarod a bűnösnek halálát, tedd, hogy a harcban elesett hőseinknek isteni Szived legyen boldog nyugvóhelyük. Az élőket kapcsold oly szorosan magadhoz, hogy azok soha többé el ne szakadjanak tőled. Szítsd föl a mi sziveinkben az irántad való szeretetnek lángját. Örömmel adjuk át a sziveinket Neked, hogy azokat alakítsd át ten Szived szerint. Tudjuk, hogy méltatlanok vagyunk a te kegyelmedre és bűneinkkel megérdemeltük a szörnyű csapást, amely országunkat sújtja és azt mély gyászba borítja. De e nagy veszedelem pillanataiban megismertük gyarlóságainkat és szivünk mélyéből fakadó bűnbánattal kérünk irgalmas Szivedtől bocsánatot. Uj frigyet akarunk kötni Veled, amely örökre biztosítsa nekünk atyai szeretetedet és hathatós oltalmadat. Amint az ószövetséget az áldozatok vére pecsételte meg, az újszövetség pecsétje pedig a te szent Szivednek drága vére volt: úgy fogadd a mi különös frigyünknek zálogául testvéreinknek a csatatereken kiömlött vérét, melyet szent neved dicsőségére s egyben bűneink bocsánatára ezennel Neked ajánlunk. Add, hogy a Veled való szent szövetségben a béke áldásait élvezhessük s a te hűséges szolgálatodban eltöltött földi vándorlásunk után megdicsőült szen- teiddel az örök béke hazájában szakadatlanul imádhassunk téged, aki élsz és uralkodói az Atyával és a Szentlélekkel egyetemben mindörökön örökké. Ámen.
