Circulares literae dioecesanae anno 1913. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

V.

55 Nr. 1759. De celebra­tione Festi Ssmi Corp. Christi. 1802. sz. Hadmentes­ségi jogcím igazolására esperesek illetékesek. Motu Proprio de diebus festis, quod incipit „Supremi Disciplinae“ d. d. 2. mensis Julii 1911, lit. circ. XII. anni 1912. (pag. 109.) publicatum decernit: „Festum vero Sanctissimi Corporis Christi, idemque cum octava privilegiata, Domi­nica post Sanctissimam Trinitatem, tam­quam in sede propria celebrabitur.“ Cum autem plurimis ex locis ad S. Congregationem Concilii supplices per­venissent libelli, quibus postulabatur, ut omnes, aut nonnulli dies festi de numero festivitatum per litteras Apostolicas su­perius allatas expuncti, in pristinum re­stituerentur, praelaudata S. Congregatio Concilii decreto die 3. Maii 1912. dato et cit. Iit. circ. nr. 4928. publicato se­quentia decrevit: „per praesentes litteras conceditur, ut festum Ssmi Corporis Christi, ubi Sacrorum Antistites ita in Domino expedire censuerint, etsi praecepto non obstrictum, celebrari possit cum solemni processione et pompa, prout antea, feria V. post Dominicam Ssmae Trinitatis; contrariis quibuscunque non obstantibus.“ Perspectam habentes eximiam et laudabilem pietatem, qua populus noster fidelis festum corporis Christi celebrare consuevit, ad satisfaciendum huic fide­lium pietati, freti supracitato decreto S. Congregationis Concilii,praesentibus usum quoad celebrationem festi Ssmi Corporis Christi cum processione solemni, et pompa hucusque in singulis ecclesiis vigentem abhinc quoque observandum indulgemus. A m. kir. honvédelmi miniszter 1893. évi 3481. számú határozata szerint a „véd- törvényi utasítás I. rész 49. §-a. (és b) pontjaiban említett felszentelt papok, al­kalmazott lelkészek, segédlelkészek és papi jelleggel bíró tanárok, akik illető püs­pökük (rendfőnökük) bizonyítványa alap­ján a póttartalék nyilvántartásába már fölvétettek, ezen viszonyban való állásu­kat az illető esperesnek, mint közvetlen egyházi felsőbb hatóságuknak bizonyit- ványával is teljesen és érvényesen iga­zolhatják : miután az utasítás 49. § 3. pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, mintha az említett egyének mentességi jogcímük fennállásának évenkinti igazo­lására kizárólag püspökük bizonyítványát volnának kötelesek beterjeszteni.“ (Ma­gyar Közigazgatási 1895. 4. sz.) A nagyméltóságu tanügyi kormány- hatóságnak hozzám intézett óhajához ké­pest a királyi tanfelügyelőkhöz intézett 26313/912. sz. vkm. rendeletet — főható­ságom alá tartozó összes iskolákra és in­tézetekre kiterjesztvén — iskolai igaz­gató-lelkészeimmel további eljárás végett egész terjedelmében közlöm: „Arról értesültem, hogy hivatali elő­deimnek több ízben tett rendelkezései el­lenére az elemi iskolák növendékei teme­tési szertartásokra oly időben is kivezé- nyeltetnek, mikor az egészségüket veszé­lyezteti. Bár a kegyelet érzésének ápo­lása végett nincs kifogásom az ellen, hogy a gyermekek az iskolával kapcsolatban állott személyeknek és a tanügyi ható­ságok tagjainak temetésén megjelenhes­senek s a gyász szertartáson részt vehes­senek, mégis fontos közegészségügyi szem­pontból az állami és községi elemi isko­lák növendékeinek a hideg évszakban, rossz időjáráskor, vagy járvány esetében temetési szertartásokra elvitelét nem en­gedélyezhetem. Felhívom ezért a kir. tanfelügyelő 1803. sz. Vkm. rende­let isk. gyer­mekeknek temetéseken való testü­leti részvé­tele tárgyá­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom