Circulares literae dioecesanae anno 1913. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
III.
26 egybekötött államsegélyt mely időpontig vette fel és hogy az újonnan alkalmazott tanitó mely napon foglalta el ezen állását. 3. A Bizottságnak kötelességévé teszem, hogy a községi és izr. hitfelekezeti iskolai tanítókat érintőleg az 'iskolaszéktől, egyéb hitfelekezeti iskolai tanitókra vonatkozólag pedig az egyházi hatóságoktól beérkező ily tárgyú jelentéseket a legközelebbi bizottsági ülésen soron kívül tárgyalja le, amennyiben a tanitóválasz- tás lefolyása és az alkalmazott tanitó személye ellen kifogás nincs, az államsegély átutalására vonatkozó javaslatát és jelentését az összes tárgy iratok kai egyetemben soronkivül terjessze elém, hogy az érdekelt tanitó jogszerű illetményeinek mielőbb élvezetébe léphessen. 4. Amennyiben az iratok nincsenek rendben, vagy egyes szükséges adatok be nem jelentettek volna, a pótlásokról ülésen kívül gondoskodjék, s ha a községi és izr. hitfelekezeti iskolai tanitó- választás felebbezés tárgyává tétetett, utóbbi felett lehetőleg szintén a legközelebbi bizottsági ülésen határozzon, s az újabb felebbezési határidő letelte után tegyen hozzám azonnal teljesen fölszerelt, mindenre kiterjeszkedő részletes jelentést és indokolt javaslatot. 5. Nemcsak a tanítók jól felfogott anyagi érdekéből, de főleg a tanítás eredményessége szempontjából felette kívánatosnak tartom, hogy a tanitó-változások lehetőleg a tanév végével, s ne a szorgalmi időszak közepette történjenek. Felhívom mind a Bizottságot mind pedig különösen a kir. tanfelügyelőt, hogy az iskolaszéket és a tanítóságot e tekintetben kimerítően tájékoztassák. Budapest, 1913. január hó 31. Zichy. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek a tanítók patronázs tevékenységének irányítása tárgyában 1912- ben 40,000. sz. a. kiadott körrendeleté kapcsán (V. Litt. Circ. 1912. pag. 156.) a következő utasításokat, adom: 1. Ahol lehetséges, oda kell törekedni, hogy a tanítói Patronage csatlakozzék a vidéken már fennálló hiifelekezeti alapon álló Patronage-Egyesületekhez. 2. Ahol a tanítói Patronage már megalakult, mielőtt ott már katholikus Patronage-Egyesület lett volna, a papságnak annál intenzivebben kell foglalkoznia a Patronage-ügygyel, nehogy ezen eminenter lelkipásztori ügyet egészen kisik- lani hagyja a maga kezéből. Egyrészt ugyanis szégyen volna a sál terrae-re, ha ily nagyarányú erkölcsnevelő tevékenykedés a papság nélkül menne végbe, másrészt az igazi erkölcsnevelési eredményeket csak veszélyeztetné, ha az egész mozgalom a papság ellenére és eshetőleg a vallásos befolyások kizárásával vezettetnék. Ezen intenzivebb Patronage-Mun- kának a) ha lehet, a tanítói Patronage keretében (vagy legalább ezen keretben is) kell történnie. A lehetőséget erre megadja maga az idézett miniszteri rendelethez csatolt abauj-tornavármegyei Patro- názs-tájékoztató, mely azt mondja, hogy „a patronage-körzet közreműködő tagjaiul a körzetbe tartozó községek lelkészei, jegyzői, birtokosai és jobb érzésű iparos és földművelő lakosai megnyerendők.“ Továbbá, hogy „elnökül lehetség szerint mindig a helyi társadalom legtekintélyesebb tagja választandó meg.“ Sok helyen ez eo ipso a plébános lesz. Katholikus vidékeken alig képzelhető, hogy a züllő vagy zülött gyermekek elhelyezése vagy A tanítók patronage- tevékeny- sége. 1400. sz.
