Circulares literae dioecesanae anno 1913. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIV.
160 25. §. Ha a hitfelekezeti elemi népiskolai tanitó az 1868. XXXVIII. t.-c. 141. §-ának harmadik bekezdése értelmében kántori teendőket is végez és ha az iskolafenntartó által részére biztositott tanitói fizetés 1000 koronánál kevesebb, a tanitói és kántori járandóságok egyezer korona erejéig együttvéve tanitói fizetésnek számítandók. 26. §. Az a község, amely az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 35. §-a által engedélyezett 5%-os iskolai adót ki nem vetette vagy ki nem merítette, továbbá az a hit- felekezet, amelynek tagjai a hitfelekezeti iskola fenntartásához nem járulnak hozzá állami adójuknak legalább 5°/o-ával, államsegélyt nem igényelhetnek. Ez a határoz- mány nem vonatkozik az olyan községre, illetőleg kitközségre, amely az iskolai adót ugyan nem vetette ki külön, de beigazolni tudja, hogy az iskola fenntartásával járó és a községi lakósok, illetőleg hitközségi tagok megadóztatása által fedezett költségek megfelelnek a fenntartó község,' illetve hitközség tagjaira kivetett egyenes állami adók 5%-ának. 27. §. Egyes iskolafenntartókra az általuk fenntartott elemi népiskoláknál alkalmazott tanítók illetményeinek rendezésére vonatkozólag már fennálló vagy azután alkotandó és esetleg más rendszeren alapuló szabályzatai érvényesek, ha azok a tanítókra nézve legalább is a jelen törvényben megállapított illetményeket biztosítják. Ily szabályzatok, az illetmények mérvére vonatkozó rendelkezés betartásának ellenőrzése szempontjából is, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bemuta- tandók. Ezekre a tanítókra a jelen törvénynek az illetményekre, valamint az előlépésre és előléptetésre (minősítésre) vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. 28. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter olyan tanítók részére, akik a jelen törvény alapján fizetéskiegészitő államsegélyt élveznek és akiknek az 1893. évi október hó 1-sejét megelőzőleg eltöltött szolgálati idejük a jelen törvény 7. §-a értelmében be nem számítható, — az állami költségvetésben erre a célra előirányzott összeg keretén belül nyugdíjba beszámítható személyi pótlékot engedélyezhet. Ilyen személyi pótlékokban csak az arra érdemes tanítók részesithetők, s a személyi pótlóknak összege azoknál a tanítóknál, akiknek az 1893. évi október 1-je előtti időre eső szolgálata 10 évnél kevesebb, nem lehet több évi 200 koronánál, — ha a 10 évet eléri vagy meghaladja, de 15 évnél kevesebb, nem lehet több évi 400 koronánál, — és ha a 15 évet eléri vagy meghaladja, nem lehet több évi 600 koronánál. Ez a személyi pótlék csak annyiban szüntetendő meg, amennyiben a személyi pótlékkal együtt évi 3200 koronát meghaladna. 29. §. Az 1907. évi XXVII. t.-c. 35. §-ának a szerzetes tanítók és tanítónők illetményeinek kiegészítésére voatkozó határozmánya a következőképen módo- sittatik: A szerzetesrendi tanítók illetményei, amennyiben ezt kérelmezik, a törvényes kellékek fennállása esetén a férfiszerzeteseknél évi 1000, a nőszerzeteseknél évi 800 koronáig kiegészitendők államsegéllyel. Az említett törvényszakasz egyéb rendelkezései érintetlenül maradnak. 30. §. Azokra a kérdésekre nézve amelyek a tanítókat a jelen törvény alapján megillető illetményekre való igényből erednek, valamint az ebből az igényből
