Circulares literae dioecesanae anno 1912. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XV.
161 Munkaterv. 1. Minden tanító lelkiismeretes odaadással törekedjék a gondjaira bízott gyermekek és a községében lakó összes fiatalkorúak lelkét alaposan kiismerni. Ez a megismerés módot nyújt neki arra, hogy nevelői ténykedését mindenkor egyénhez alkalmazza s megvédi attól, hogy igazságtalanul jutalmazzon, vagy büntessen. 2. A gyermekek lelkének megismerése a gondos iskolai nevelésen kívül legalkalmasabb eszköz: szórakoztató, a lelket felüditő s a testet edző játékok rendezése. Szórakozás közben egészen biztosan megállapíthatja a tanító, melyik a szelíd, közlékeny, készséges, béketürő s melyik a durva, zárkózott, fegyelmezetlen, vakmerő, erőszakoskodó és féktelen gyermek. Azért ilyenkor a tanítónak minden gyermeket élesen meg kell figyelnie, annak jó tulajdonságairól és fogyatkozásairól pontos föl jegy zéseket eszközölnie s intézkedéseit ezen megfigyelésekhez alkalmaznia. 3. Az iskolai nevelés és játék közben szerzett tapasztalatok alapján oda törekedjék a tanító, hogy a föltétlenül megbízható jó gyermekeket az őszinte barátság szálaival egybekapcsolja, őket egymáshoz szoktassa, egységes gondolkozásra s azonos esetekben egyöntetű eljárásra nevelje. Ez által a jó gyermekek között bizonyos baráti szövetség fejlődik, amelyből jótékony, a többi gyermekeket csatlakozásra és alkalmazkodásra kényszerítő vonzó erő árad ki. A jó gyermekek tömörítésének azonban észrevétlenül kell történnie, nehogy a tanító eljárásából bárki is azt következtesse, hogy különbséget tesz a gyermekek között. A kitüntetés a jó gyermeknek szól, hozzá juthat mindenki, aki arra kifogástalan viselkedésével szolgál. 4. A játékok megválasztásánál a tanító keze meg nem köthető. Azokat a játékokat kell meghonosítani, amelyek a helyi viszonyoknak legjobban megfelelnek s amelyekben a gyermekek a legtöbb szeretettel vesznek részt. Mindenesetre ajánlatos azonban, hogy a gyermekekből iskolai zászlóaljak léte- sittessenek. Ezen zászlóaljak gyakorlatai, amellett hogy a test edzésére kiválóan alkalmasak, az iskolás gyermekeket éberekké, öntudatosokká, bátrakká, fegyelmezettekké teszik, önbizalmukat növelik és bajtársi együttérzést honosítanak meg közöttük. A tapasztalás azt igazolja, hogy a testileg fejlettebb, otthon elhanyagolt és ebből folyólag merészebb, de kevésbbó megbízható gyermekek az iskolai zászlóaljakban könnyebben kitűnnek. Legyen a tanító óvatos s ezek számára a vezető szerepet ne engedje át. Tisztséget a zászlóaljakban csak föltétlenül megbízható jó gyermekek viselhetnek s azért, ha máskép érvényesülni nem tudnak, külön is gyakoroltassa őket mindaddig, amig erre alkalmasakká válnak. 5. A tanköteles koron túl levő fiatalkorúakat tömörítse ifjúsági egyesületté. Ennek keretében gondoskodjék alkalmas játékokról (labda, kuglizó, célbalö- vés, sakk, domino stb.), szervezzen dalárdát, tüzoltóegyesületet, végeztessen katonai gyakorlatokat, tartson tanulságos és erkölcsnemesitő előadásokat, amely utóbbiaknak élénkítésén a lehetőség szerint használjon vetítő képeket is. Tanítson be évente egy-két könnyebb, de föltétlenül élvezhető színdarabot s annak előadását
