Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

IV.

47 lenül a tanítótól fogja az idevonatkozó adatokat bekivánni. A tanitó (igazgató- tanitó) a fiatalkorú erkölcsi és értelmi fejlettségére, iskolai előmenetelére s maga­viseletére vonatkozó adatokat teljes őszin­teséggel közölje a hozzá forduló pártfo­góval, vagy bírósággal. A pártfogó, vagy a biróság által a tanítónak tudomására hozott esetet hivatalos titoknak kell te­kinteni és a megkeresést oly tapintattal kell teljesiteni, hogy abból a fiatalkorú jövőjére semmiféle hátrány ne szár­mazzék. IV. A Bn. 1. és 21. §-a szerint a biróság azt a fiatalkorút, akinek a bűntett, vagy vétség elkövetésekor a büntethető­séghez szükséges értelmi és erkölcsi fej­lettsége megvolt, Ítélet hozatal nélkül, megfelelő figyelmeztetés után szigorú sza­bályokhoz kötött felügyelet mellett egy évi időre próbára szabadon bocsáthatja. Ha a próbaidő kifogástalanul eltelt, a biróság az elkövetett cselekmény miatt folyamatba tett eljárást megszünteti; ha azonban a fiatalkorú a próbaidő alatt újabb büntetendő cselekményt követ el, iszákos, csavargó, vagy erkölcstelen élet­módot folytat, vagy egyébként az erkölcsi züllésnek jeleit mutatja, vagy a felügye­leti szabályokat megszegi, a biróság e tények megállapítása után újabb határo­zatot hoz és a fiatalkorút javító nevelésre, vagy fogház, vagy államfogház bünte­tésre ítéli. Továbbá a Bn. 25. §-a alapján a m. kir. igazságügyminiszter a fiatalkorút a javitó-nevelőintézetből a felügyelő ható­ság meghallgatása után két évi próbaidőre kísérletileg szabadon bocsáthatja. E próbaidő kifogástalan elteltével a szabadonbocsátás véglegessé lesz. Ellen­kező esetben az igazságügyi miniszter el­rendelheti a kísérletileg kihelyezettnek az intézetbe való visszaszállítását. A Bn. 29. §-a értelmében pedig a fogházbüntetésre, vagy államfogházbün­tetésre ítéltet, ha szorgalmat tanúsított és javulásának jelét adta, a fogházbüntetés, vagy az államfogházbüntetés kétharmad részének kitöltése után az igazságügy­miniszter a felügyelő hatóság meghallga­tása után feltételes szabadságra kibocsát­hatja. A feltételes szabadságra bocsátott fiatalkorú magaviselet és életmód tekin­tetében külön szabályok alatt áll. Ha e szabályokat az ítéletben megállapított büntetési idő letelte előtt megszegte, az igazságügyminiszter elrendelheti a fiatal­korú visszaszállítását az intézetbe. A próbára bocsátás esetében a biró­ság kísérleti, kihelyezési és feltételes sza­badonbocsátás esetében pedig a fiatalko­rúak felügyelő hatósága a fiatalkorú fel­ügyeletét erre alkalmas, megbízható egyénre (pártfogóra) bízza. A fiatalkorúakkal való közvetlen érint­kezésüknél fogva elsősorban a tanítók vannak hivatva arra, hogy a próbára bocsátásnak, a kísérleti kihelyezésnek és a feltételes szabadságra bocsátásnak fent- jelzett eseteiben a hatóság megkeresésére az akár tanköteles korban levő, akár azon túl levő fiatalkorúak feletti felügye­letet elvállalják és ezzel a fiatalkorúak erkölcsi védelmében a hatóságoknak se­gédkezzenek. A pártfogó kötelességeit a részére esetről-esetre kézbesítendő útmutatás fogja tüzetesen felsorolni. A pártfogónak általában az lesz a kötelessége, hogy a fiatalkorú magavise­letére az útmutatásban foglaltak szem előtt tartásával gondosan felügyeljen, a fiatalkorút tanáccsal és tettel igyekezzék

Next

/
Oldalképek
Tartalom