Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XXI.
247 320/1910. szám. — Nógrád vármegye főispánjától. Főmagasságú és főtisztelendő Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás úrnak Esztergom Midőn a kolera veszedelme Magyar- országon felmerült, az illető hatóságok saját hatáskörükben mindent megtettek annak leküzdésére. A legtökéletesebb hatósági intézkedésnek is csak akkor van foganata, ha a társadalom a végrehajtó hatalomnak támogatására siet és pedig nemcsak abban, hogy intézkedéseinek érvényt szerez, hanem abban is, hogy az emberszeretet fegyvereivel küzd a fenyegető veszély ellen. Korántsem szabad azt gondolnunk, hogy immár minden veszélyen túl vagyunk és talán ebben a hitben élve, egy fenyegető vész közeledtét összetett kezekkel várjuk. Ezen eljárásunk esetleg nagy bajok okozója és következményeiben valósággal végzetes hiba lenne. A társadalomnak és a hatóságoknak egymást támogatva, mindent meg kell tennie, ami szükségesnek látszik arra, hogy a közönségnek érdeklődését ébrentartva, a közegészségügy iránti érzékét fejlesztve, a hatósági intézkedések tökéletes foganatosítását biztosítsuk. így fogva fel a helyzetet, a kormányzatomra bízott Nógrád vármegye orvosaihoz a csatolt felhívást bocsátottam ki, igy vélvén elérni a célt, hogy mindenki kellően tájékozva legyen a kolera elleni védekezés követelményeiről. Ezen megindított mozgalmam támogatására felkértem az összes jótékony egyletek vezetőit, a kir. tanfelügyelőt és a járási főszolgabírókat is, hogy saját hatáskörükben szíveskedjenek odahatni, miszerint ezen mozgalomnak ér vény re juttatásában mindenki kivegye a maga részét. Nem szükséges hangoztatnom, hogy mily fontos szerepe van ezen kérdésben a lelkészi karnak, aki nemcsak mint a népnek legközvetlenebb ismerője, de mint azon sok üdvös és erős erkölcsi tulajdonok birtokosa, melyekkel híveire hat, olyannyira nélkülözhetetlenné teszik működésüket, hogy távolmaradásukkal a siker reményével alig kecsegtethetjük magunkat. A fentebb vázolt körülményektől indíttatva és biztos tudatában annak, hogy a közegészségügy iránti érzék fejlesztésével áldásos működést végezünk, — melynek gyümölcseit nemcsak a vészteljes időben, de legteljesebben az u. n. vészmentes időben élvezhetjük, — azon tiszteletteljes kéréssel fordulok Főmagasságodhoz, hogy intencióimat magáévá téve, munkámban nagyrabecsült és nélkülözhetetlen támogatásával segíteni mél- tóztassók. Tisztelettel kérem, hogy a lelkészi karnak figyelmét ezen társadalmi úton is szervezendő közegészségügyi mozgalomra felhívni, az iránta való érdeklődésre és a közreműködésre buzdi- ditani kegyeskedjék. Fogadja Főmagasságod mély tiszteletem őszinte nyilvánítását. Balassagyarmat, 1910. évi november hó 19-én. Rónay Mihály, főispán. 320/1910. szám. — Nógrád vármegye főispánjától. Losonc r. t. város tiszti, az összes járási orvosoknak, községi és körorvosoknak. Midőn a kolera Magyarországon felmerült, az illető hatóságok saját hatáskörükben mindent megtettek, ami a
