Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIX.
227 fordittatván, gyümölcsözőleg el van helyezve 54007 kor. 95 fillér. Sajnálattal említi, hogy a múlt közgyűlés óta a gyűjtés csak 998 kor. 64 fillért eredményezett. Ez összeghez le'het még számítani azt a 400 koronát,*- amely a szünidőben Esztergomban tartózkodó tanitók által rendezett táncestély jövedelme volt, eddigelé azonban még nem folyt be. A begyült összeg az esztergomi, a párkányi, a budapesti I. hazai ’takarékpénztárakban, valamint az esztergom-vidéki hitelbanknál van gyümölcsöztetve. Bemutatja a betéti könyvecskéket s kéri a bizottságot, hogy a további kezelésre nézve hozzon határozatot. A középponti bizottság osztatlan bizalmát helyezve elnökének tapasztalt gondosságába kéri, legyen kegyes az összeget továbbra is bölcsesége szerint kezelni. Elnök a kérés teljesítése elől nem zárkózik el. Tudatja egyúttal, hogy a segélyalap jövedelmének évi 2/io rész jutalékából eddigelé 130.100 kor. 92 fill, van az egri káptalan kezelése alatt s így az alap vagyona 184.108 kor. 87 fillért tesz ki. Bertalan Vince felemlíti, hogy a magyar kath. tanitók százas bizottsága is kezel egy gyűjtést, amelynek kamatait rendszerint egy tanuló árva iskoláztatására fordítja. Ennek kapcsán azt javasolja, kerestessék meg a százasbizottság elnöksége, hogy az általa kezelt gyűjtés az újabbi gyűjtéshez utaltassák át. Győrífy János a szóban forgó összeg történetére nézve megjegyzi, hogy e gyűjtés Bertalan Vince érdeme. Hegymagasi tanító korában a „Magyar Állam“ című napilapban és a „Népnevelő “-ben, melyet Zelliger Vilmos szerkesztett, lelkes felhívást tett közzé az elaggott tanitók és árvák javára létesítendő otthon érdekében. A gyűjtést a szerkesztő meg is indította s igy gyűlt össze a jelzett összeg, amit a nevezett volt szerkesztő a legnagyobb gondossággal kezel. A bizottság Bertalan Vince indítványát magáévá teszi és felkéri az elnököt a további lépések szives megtételére. 6. Előterjeszti továbbá az Elnök, hogy a Bertalan Vince múlt évi indítványát érintő határozat folytán 1909. évi nov. 11-én Roszival István dr. esztergomi, Baksay Károly váci prael.-kanonok urak, valamint az indítványozó társaságában személyesen tették tiszteletüket Pór Antal esztergomi p. praelatus, kanonok úrnál és felkérték, kegyeskedjék az általa Esztergomban felállítani szándékolt árvaházra adandó adományát, rendeltetésének elvonása nélkül, a tanítói árvaház rendelkezése alá bocsátani, hogy annak felhasználásával az árvaház minél rövi- debb idő alatt létesíthető legyen. A tudós főpap szívesen fogadta a küldöttséget és kijelentette, hogy azon feltétellel: hogy az alapítvány nevét viselje ; az alapítványt, Esztergom város árvái élvezzék; az adományozás pedig szabályszerűen akként történjék, amint ő azt megállapítani szándékozik: készséggel hajlandó a kérést teljesíteni. Ezután a küldöttség a nemes szivű főpappal együtt megtekintette az érsekség tulajdonát képező és a „Vörös kereszt“ kórház mellett fekvő 3—4 holdra kiterjedő telket, amelyet a legalkalmasabbnak talált az árvaház létesítésére és elhatározta, hogy azt 0 Eminenciájától kérelmezni fogja. Újabban a nemeslelkű praelatus úr azon óhaját is nyilvánította, hogy az árvaház egy éven belül felállittassék. Egyben azon kivánatának is kifejezést adott, 35
