Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIII.
138 Nr. 4705. De vetito usu córonidwn. Hodiernus S. Montis Alverniae Superior cum suo Directorio de consensu Rmi Procuratoris Gfeneralis Ordinis Minorum, Sacrorum Rituum Congregationi ea quae sequuntur humiliter exposuit. Multis in Ecclesiis, ad maiorem Altarium munditiem et ne rugosae sed magis extensae eorundem mappae servaren- ; tur, usus invaluit, innumeris adhinc annis, Coronidum, variis materiis confectarum, | lignea non exclusa. Hae coronides ligneae ab Altaribus removebantur, iuxta Episcoporum Caeremoniale (lib. I, cap. 12, n. 11), dum festivis diebus Sacra Solemnia sive Missae sive Vesperae celebrabantur. Talem agendi rationem esse consonam supradicti Caeremonialis praescriptionibus, eruitur etiam ex novissimo Ordinis Minorum Caeremoniali, die 4 Octobris 1908 edito et rite a S. Sede approbato, (lib. I, part. 2, cap. et art. 1), in quo agitur de non apponendis Altaribus ligneis Coronidibus iuxta Caeremoniale Episcoporum supradictum, cum de ornatu Altarium in Vesperis et Missis solemnibus sermo est. Quum autem Sacra Rituum Congregatio ad dubium super liceitate talium corollarum, die 24 Februarii 1908 respondisset his generalibus verbis: negative iuxta Caeremoniale Episcoporum Lib. /, cap. 12, n. 11 „Nullae tamen coronides ligneae“ etc.; atque haec responsio aliquam attulerit dubietatem; idem Orator ab ipsa Sacra Congregatione sequentium dubiorum solutionem reverenter postulavit: I. Utrum, remotis ab Altaribus Coronidibus ligneis dum Sacra Solemnia, ut supra, peraguntur, tolerari et permitti possint aliis temporibus, attenta praesertim antiquissima consuetudine? II. Quatenus negative, utrum adhiberi possint ex metallo decenti coopertae, vel saltem de metallo totaliter confectae? Et Sacra Rituum Congregatio, exquisito Commissionis Liturgicae suffragio, omnibus accurate perpensis, respondendum censuit: Ad I. et II. Negative. Atque ita rescripsit. Die 13 Maii 1910. Fr. S. CARD. MARTINELLI, Praefectus. L. f S. f Petrus La Fontaine, Episc. Charystien., Secretarius. Az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi 46. t.-c. a nem állami iskolákra vonatkozólag a folyó évi szeptember hó elsejével lép hatályba. Ezen törvény alapján tehát az 1910—11. iskolai évben a tanitás már úgy a mindennapi, mint az ismétlő tanfolyamban teljesen ingyenes lévén, sem tandíj, sem pedig .az 1891. évi 43. t.-c. 10. §-ában megállapított 30 filléres járulék nem szedhető a r. kath. el. iskolákban. Azt azonban megengedi a törvény, hogy a mindennapi el. iskolákba felvett tanulók után legfeljebb 50 fillér behatási dij szedessék, de csak oly feltétellel, hogy ezen dij kizárólag az ifjúsági és a tanítói szakkönyvtár gyarapítására fordittassék. Ha a szülő, vagy gyám valóban szegény és ezen a címen a behatási dij elengedését kéri, úgy annak fizetése alól az iskolaszék által felmentendő. Az ismétlő tanfolyamban és a gazdasági népiskolában azonban behatási dij sem szedhető. Midőn a törvény ezen intézkedéseit tájékozás és a szükséges eljárás foganatosítása céljából közlöm, utasítom az egyes iskolaszékeket, és az egyházmegyei zárdaiskolák igazgatóságait, hogy a szedendő 3660. sz. Népiskolai beiratási dij.
