Circulares literae dioecesanae anno 1909 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

III.

18 Magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. — 729. ein. szám. Főmagasságú Bibornók, Hercegprímás és Érsek Úr! 1907. évi július 1-én 2244. ein. sz. a. a főtisztelendő egyházi főhatóságokhoz intézett köriratomban volt szerencsém jelezni azt az elhatározásomat, hogy addig is, amig a párbértermószetű szolgáltatások rendezésének kérdése közmegnyugvást keltő módon megoldható lesz, már most, a végleges rendezés bekövetkezése előtt megszüntetni óhajtom a kath. lelkészek részéről a nem katholikus hitfelekezetííék­től követelt u. ri. dologi természetű pár- bérszolgáltatásokat, mint amelyek az eddigi tapasztalatok szerint állandóan jogvita tárgyát képezik s azoknak köve­telése és behajtása gyakori súrlódásokat idéz elő a különböző vallásfelekezetek között. Ebben az elhatározásomban — amely- lyel az 1848. évi XX. t.-c. 2. §-ában kimondott tökéletes egyenlőségnek és viszonosságnak a különböző vallásfeleke­zetek között ezen a téren is érvényt kivá- nok szerezni — támogat engem a m. kir. Curia döntvényei alapján kifejlődött jog- gyakorlat is. Miként ismeretes Főmagasságod előtt, a m. kir. Curia 1886. évi január hó 22-én 31. sz. a. hozott döntvényében kimon­dotta, hogy „az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica fel­jegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helye­ken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék.“ A Curiának ezen döntvénye és annak indokolása szerint tehát azok a párbér­természetű szolgáltatások, melyeket a kath. lelkészek még több helyütt pusztán a canonica visitatio-k alapján követelnek, azelőtt kath. kézen volt ingatlanoknak most más vallású birtokosaitól, tévesen mondatnak „dologi természetű“ szolgál­tatásoknak. És mivel a Curia fenti dönt­vényének indokolása szerint a telkek és házak után kivetett párbér is épen úgy, mint a páronként kivetett párbér, a pa- rochiális köteléken alapuló egyházi köz­teher, ily szolgáltatások a parochiális köteléken kívül álló nem kath. hitfeleke- zetűektől csak akkor követelhetők, ha bizonyos esetekben a párbér valamely magánjogi címen, a nem kath. fél részé­ről határozottan átvállaltatik. Ilv különös jogcím nélkül a párbértermószetű szol­gáltatások nem kath. egyénektől jogosan nem lévén követelhetők, ezeket a szolgál­tatásokat ezennel megszüntetem. Miért is van szerencsém tisztelet- teljesen felkérni Főmagasságodat, méltóz- tassék egyházmegyéje lelkészeit figyel­meztetni, hogy canonica visitatio-k vagy régi gyakorlat alapján nem kath. hit­felekezetű egyénektől párbértermószetű szolgáltatásokat a jövőben már nem kö­vetelhetnek. Ez az általános elvi szempont azonban — miként azt a Curia idézett döntvényé­nek indokolása is kifejti — nem zárja ki azt, hogy a párbér egyes esetekben vala­mely külön magánjogi cim alapján nem kath. egyénektől is ne volna követelhető, • nevezetesen amidőn szerződés, végrendelet vagy törvényi öröklés által egyénileg átvállalt, avagy községileg avertált pár­bérről van szó, amely esetekben — ennek I a kérdésnek törvényhozási rendezéséig jogrendünk értelmében — a kath. lel­készt illető párbér szolgáltatások fizetésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom