Circulares literae dioecesanae anno 1908 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XI.
103 a hagyaték átvételénél a főegyházmegye érdekeit az egyházhatóság által kiküldött biztos képviseli. A „polgári törvénykezési rendtartás“ tárgyában 1868-ban alkotott LIY. t.-c. VII. fejezetének értelmében az egyháziak után való örökösödési eljárásokban az egyedül jogérvényes eljárás a világi bírósághoz tartozik ugyan, mindazonáltal az egyházmegyei biztosoknak a törvény keretén belül minden egyes esetben érvényesíteniük s megvédeniük kell az egyház jogait és érdekeit. A rendszerinti főegyházmegyei biztos az elhunyt paptárs kerületi alesperese, ki a haláleset hírének vételekor azt annak körülményeivel együtt az egyházhatóságnak haladéktalanul bejelenti. A főegyházmegyei biztos a helyszínére utazván, gondoskodik, hogy a hivatalos irományok, pénzek s mindazon tárgyak, melyek könnyen veszendőbe mehetnek, külön helyiségben zár alá tétessenek; a magtár, kamra, pince, stb. a haláleset felvételére kirendelt hivatalos közegek jelenlétében elzáratván, lepecsételtessenek. A haláleset felvételi ivének beérkezése után az illetékes bíróság megindítja az örökösödési eljárást s mindenekelőtt intézkedik a hagyaték leltározása iránt. A leltározást a kir. közjegyző vagy egyik bírósági tag végzi. Az egyházi biztos az 1869. évi julius 30-án 6271. sz. a. kelt igazságügyminisz- teri rendelet szerint, „mint az egyház érdekeinek képviselője, a hagyatéki eljárásoknál jelen lehet s megteheti mindazt, amire a törvény az összeírás és osztály által érdekelteket általában feljogosítja.“ Az 1868. LIV. t.-c. 570. §-a utasításul adja, hogy a leltározáshoz az érdekeltek hivatalból megidézendők.' A bíróság tehát tartozik az egyházi biztost a leltározáshoz meghívni. Az egyházi biztos a leltározás alkalmával különösen oda törekedjék, hogy a kegyes alapítványoknak, a templom s a plébánia javadalom vagyona az elhunytnak magánjavaitól gondosan külön választassák. Ecélból a leltározást végző hivatalos közeg jelenlétében vizsgálja át a templompénztárt s az ott talált készpénzt, értékpapírokat, takarékbetéti könyveket elismervény mellett adja át a plébánia ideiglenes vezetőjének. A templom pénztára után vizsgálja } meg a templom kötelezvényeit, az ájtatos alapítványokat illető minden okmányt, a plébánia könyvtárát, anyakönyveket, a főegyházmegyei körrendeleteket, a plébániára vonatkozó jegyzőkönyveket, gazdasági naplókat, a templom és plébánia leltárának egyes tárgyait s a jelenlévő hivatalos személyek által láttamozott lel- j táros elismervény mellett átadja a plébánia ideiglenes vezetőjének. Ha akár az alapítványok, akár a templom, akár a plébánia tulajdonában hiányokat vagy károkat fedezne fel, gondoskodni tartozik, hogy e hiányok és károk lelkiismeretesen megbecsültetvén, a leltár szenvedő állapotába felvétessenek. Felkutatja végül az egyházi biztos az elhunytnak nyugdíj intézeti tagsági könyvecskéjét s a bejegyzésekből megállapítja az elhunytnak az „Esztergomi Főegyházmegyei Papi Nyugdijintézet“-tel szemben létező esetleges tartozását, mely tartozásnak a leltár szenvedő állapotába történendő felvétele iránt azonnal intézkedik. Ha ezen tartozás mennyisége iránt kétség merülne fel, haladéktalanul kérdést intéz a nyugdíjintézet alapkezelőségéhez,
