Circulares literae dioecesanae anno 1907 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

V.

55 rint mindig a budapesti baptista hitköz­ség elöljárója értesítendő : a törvényható­ságok részéről semmiféle intézkedést nem igényel sőt az végre sem hajtható, mert e megkeresés ez időszerűit egyedül a szé­kesfőváros törvényhatóságát érinti s ennek végrehajtására egyedül csak a székesfő­város törvényhatósága lehet illetékes és jogosait. Mert éppen a budapesti baptista hitközség említett köriratában hivatko­zott 1896. évi 56. számú R. K. K. kör­rendelet 8. §-a, nemkülönben az ehhez mellékelt 3. számú minta-jegyzőkönyv tanúsága szerint valamely vallásfeleke­zetbe való belépés azon főszolgabírónál, illetve polgármesternél jelentendő be, aki azon egyházközség székhelye szerint ille­tékes, amelybe a fél belépni óhajt. Mint­hogy pedig ez időszerűit csak a budapesti baptista hitközség ismerhető el törvénye­sen megalakulnak, ennélfogva a baptista vallásfelekezetbe való belépés és pedig személyesen máshol, mint a budapesti polgármesternél be nem jelenthető. Ez idő szerint tehát valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekeze­ten kívül állók részéről a baptista vallás­felekezetbe való belépés iránt teljesített mindazon bejelentések, melyek az 1895. XLIII. t.-c. és vonatkozó végrehajtási uta­sításának 8. §-a határozott rendelkezései­vel szemben nem személyesen és nem a székesfőváros polgármestere előtt történ­tek vagy történnek, érvénytelenek. A be­vett vagy törvényesen elismert vallásfele­kezetekről a baptista vallásra való átté­rések pedig szintén személyesen még pedig ezidőszerint csak a budapesti baptista hit­község elöljárójánál lévén bejelentendők, ez irányban a tövényhatóságok részéről külön intézkedés szüksége nem forog fenn. Budapest, 1907. január hó 19. Egy fölmerült hatásköri össszeütkö- zés alkalmából minisztertanács elé vite­tett az a kérdés, hogy az egyesületi helyiség nyilvános hely, vagy magánlak jellegével bir-e? A minisztertanács magán­laknak nyilvánította az egyleti helyiséget (32462/905. I. M. sz.) a következő indo­kolással : „Minthogy a kiderített tényállás sze­rint az említett körhelyiség csak az egye­sület tagjai és meghívottjaik, tehát meg­határozott egyének magánhasználatára szolgál, az nyilvános, tehát a közönség­nek személy válogatás nélkül nyitva álló helyiségnek nem tekinthető, hanem ........... a z egyesületen kívül állókkal szemben magánlak jellegével bir ... a jelen ügy­ben az eljárásra a kir. bíróság hatáskörét kellett megállapítani.“ („Magyar Közigaz­gatás“ 1906. évi 14. sz.) Tájékoztatásul közlöm az óbecsei kir. járásbíróság ítéletét is, mely a fenti minisz­tertanácsi határozat alapján áll. 1906. B. 688/2. szám. Ő Felsége a Király nevében! Az óbecsei kir. járás- bíróság, mint büntető bíróság Óbecsén 1906. évi december hó 14-ón nyilvánosan megtartott tárgyalás alapján Ötvös János kir. albiró, Molnár Ferenc járásbirósági dijnok mint jegyzőkönyvvezető és dr Müller Károly ügyéd mint főmagánvádlc képviselője részvételével a főmagánvádlc indítványa szerint magánlak megsértésé­nek vétségével terhelt K. J. bűnügyéber a vád és védelem meghallgatása utár hozta és kihirdette a következő Ítéletet K. J. született 1877. évi március he 19-én, 29 éves óbecsei születésű és lakos róm. kath. vallású, nőtlen, magyar honos irni, olvasni tudó hadköteles, vagyontalan földmives vádlottat bűnösnek mondja k a Btkv. 332. §-ába ütköző magánlak meg 1345. sz. Az egyesü­leti helyisé­gek magánlak jellegével birnak. 1 L L L ) ) L L ) 5 ) L i

Next

/
Oldalképek
Tartalom