Circulares literae dioecesanae anno 1907 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XIX.

251 szesen közel húszezerén vannak a ha­zában ! A segélyalap támcrgatásával össze­kapcsolt kötelezettség valóban csekély. A körülmények mostohasága folytán eddigelé talán teher gyanánt tűnhetett fel a se­gélyalap pártolása. A jövőben azonban alig lehet erre hivatkozni. Erősen hiszem ennélfogva, hogy rövid idő múlva nem lesz katholikus tanító, aki ne tartoznék a segély-alap kötelékébe és ne járulna hozzá erősítéséhez és izmosításához. Ha tömörülne a katholikus tanítóság a segélyalap körül, akkor könnyen meg­felelhetne azoknak a feladatoknak és cé­loknak, amelyeknek szolgálatára a Nagy­méltóságú Püspöki Kar bőkezűsége és nagylelkűsége huszonhárom év előtt lé­tesítette. Általános felkarolását és támogatá­sát az a körülmény is indokolhatja, hogy előmozdítaná az Orsz. Kath. Tanítói Ar- vaház lótesitését, ami pedig rendkivül kí­vánatos és szükséges lenne. Ismételten kérem ezeknél fogva a m. t. tanítói kart, sorakozzék a Segélyalap tagjai közé és hozza meg úgy saját érde­kében, mint a kartársak tekintetéből az évi két korona áldozatot! Ezen kérésem kapcsán hálás köszö- netemet nyilvánítom a méltóságos egri főkáptalannak és különösen Begovcsevich Róbert, püspök úr ő méltóságának az alap anyagi ügyeinek gondozása körül tanúsí­tott kegyes fáradozásaiért. Forró köszönetét mondok az alap minden jótevőjének, minden legcsekélyebb adományért. Hálám érzelmeit tolmácsolom a m. t. Középponti Bizottság tagjainak is szíves megjelenésükért és azon támo­gatásért, amelyben csekélységemet része­síteni méltóztatnak. Megújítva forró köszönetéin és há­lám kifejezését, a legmélyebb tisztelettel üdvözlöm a. m. t. Középponti Bizottsá­got és a közgyűlést megnyitottnak nyil­vánítom.“ A segélyalap érdekében oly közvet­len érzelemmel előadott megnyitót a bi­zottság lelkes éljenzéssel viszonozta. Tóth Gféza a bizottság nevében köszönetét nyil­vánította az elnöknek és indítványozta, hogy a beszéd a jegyzőkönyvben megörö- kíttessék és az elnök hozzájárulásával a lapokban közzététessék. IV. Elnök kéri a bizottságot, hogy jegyzőt válasszon. A bizottság egyhangú­lag Bertalan Vincét óhajtja, aki utalván nagymérvű elfoglaltságára, a tisztség vi­selése elől kitérni óhajt. A bizottság azonban újból felkéri ne­vezett tagot a jegyzői tisztség elvállalá­sára. A bizalom újabb megnyilatkozása következtében Bertalan Vince elfoglalja a jegyzői széket. V. Elnök a legnagyobb tisztelet és öröm tolmácsolásával üdvözli az alap fel­virágoztatásán oly kitartó és odaadó mun­kássággal fáradozó Begovcsevich Róbert püspök urat nagypréposttá történt kine- veztetése alkalmából. Egyben szeretettel üdvözli alelnökét Stark Gyula igazgatót a közoktatásügy terén szerzett érdemeiért történt legmagasabb királyi kitüntetése alkalmából. Stark Gyula válaszában boldognak nevezi magát, mert kitüntetését ezúttal a magyar tanítóság kitüntetésének is tartja. Ugyancsak örömmel emlékezik meg elnök Bertalan Vince és Tóth Géza, to­vábbá a vendégül megjelent Győrffy Já­nos kitüntetéséről, amelyben 0 szentsége volt kegyes őket részesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom