Circulares literae dioecesanae anno 1907 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XVII.

234 tettel, kik a papi nyugdíjintézeten kívül még más nyugdíjintézetnek is tagjai, mely rokkantság esetén tisztes ellátást biztosít számukra, a 33. §. végén a következő sorok felvételét határozza el a közgyűlés: „Ha azonban e nyugdíjintézet­nek valamelyik tagja egyházi vagy világi hivatala után papi állásához mért tisztes ellátást biztosító nyugdíj- igény birtokába jut, szabadságában áll, hogy ezen intézetnek továbbra is tagja maradjon és vele szemben szer­zett nyugdíjigényét továbbra is meg­tartsa. Ezen intézet terhére leendő nyugdíjaztatása azonban akkor is, — másik nyugdíjaztatásától teljesen füg­getlenül, — kizárólag ezen nyugdíj- szabályzatban, nevezetesen annak 50. §-ában megállapított elvek és eljárás alapján történik.“ A közgyűlés, — hogy a szabályzat 33. §-ában, a középponti bizottságra bízott nyugdíj járuló ki kivetéseket akadálytalanul foganatosíthassa — a 12-ik sorba a pont után a következő módosítást veszi fel: . . . jövedelmeiket. „Ezen felhívás ülésen kívül elnökileg is foganatosít­ható.“ A közgyűlés a középponti bizottság jelentéséből értesülvén arról, hogy egyes tagok felszólításra sem vallották be jöve­delmeiket, illetve sem összes jövedelmei­ket sem a, jövedelemben előállott változá­sokat a bizottságnak kellő időben be nem jelentették, miért is a bizottság a való­ságnak megfelelő kivetést, az intézet ká­rára nem eszközölhette, — a 33. §. 15. sorába a pont után a következő intézke­dés felvételét határozta el: . . . járulékokat. „Ha valamelyik tag a vett felhívásra jövedelmét be nem vallja, annak jövedelmét illetve járulé­kát a bizottság a hason állások jövedel­mét véve alapul, hivatalból állapítja meg. Ha ezen megállapítás a valóságos jövedelmen alul marad, úgy szintén ha a tagok a vallomások tételénél jövedelmük egy részét elhallgatják és a jövedelmükben előállott változá­sokat a bizottságnak kellő időben be nem jelentik és ezek által a nyugdíj - intézetet megkárosítják: nyugdíjigé- nyöket az intézetnek a járulékok elvo­nása által okozott kár arányában el­vesztik és ezen igény csak a szabályzat 54. §-ában megjelölt módon éledhet fel.“ n) Az intézet által nyújtott nyugdíj ellátás természetével brr, miért is a köz­gyűlés az 57. §. módosításaként liatároza- tilag kimondja, hogy „A nyugdíjak negyedévi előze­tes részletekben fizettetnek ki. A fel­vételre szolgáló határidők: jan. 1., ápril. 1., jul. 1., okt. 1. Az első rész­let a nyugdíjaztatás napjától az azt követő első fizetési határidőig terjedő időre szól és a nyugdíjaztatás után azonnal felvehető. — A kifizetett nyugdíj egészben a nyugdíjas tulaj­donává válik és abból elhalálozása esetén hagyatéka visszatéríteni sem­mit nem köteles.“ o) Az 57. §. ezen módosításának folyo­mányaként a 27. §. c) pontját igy kellett megváltoztatni: „Kifizeti a jogosultaknak (55. §.) azok pontosan kiállított nyugtái elle­nében negyedévi előzetes részletekben a főpásztor által részökre kiutalt nyug­díj illetményeket. “ p) A középponti bizottság előterjesz­tésére, hogy t. i. a megkezdett szolgálati év — nyugdíjazások alkalmával — egész­nek vétessék, és — hogy sürgős termé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom