Circulares literae dioecesanae anno 1907 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XII.

139 hogy az iskoláztatás hasznát belássák és gyermekeik tisztességes megélhetését ily módon biztositsák s különösen ha gyér- | mekeik iskoláztatása fokozottabb költsé- I gekkel jár, gyermekeiket nem küldik az iskolába. A siketnémák neveltetésére ren­delt intézetek — ezek között különösen a temesvári — ez okból már is elnéptele­nednek, dacára annak, hogy a siketnémák és általában a fogyatékosak száma Magyar- országon sok ezerre rúg. Kívánatos tehát, hogy társadalmi úton is oda hassunk, hogy ezen akadályok fokozatosan meg­szűnjenek. A siketnémák és általában a fogya­tékos érzékitek és gyengébb felfogásnak tankötelezettségének törvényhozási rende­zése — mely kérdés megoldásával már foglalkozom — szintén ezen pénzügyi nehézségen múlik; mert az államkincstár, mely a tanerők fizetésén felül, az intéze­tek dologi szükségleteinek nagy részét is fedezi, az adózó polgárok nagyobb meg­terhelése nélkül, egymagában a szükséges költségekről gondoskodni nem képes. Amidőn tehát a fentidézett felhívás kapcsán van szerencsém a főtiszt, egyház- megyei hatóság figyelmét ezen ember­baráti és közművelődési ügy szeretetteljes felkarolására újból felhívni: tisztelettel felkérem a főtiszt, egyházmegyei ható­ságot, szíveskedjék saját hatáskörében oda hatni, hogy az egyházmegyéje területén élő ily tanköteles korú fogyatékos gyer­mekek iskoláztatása felvilágosítás és segé­lyezés útján lehetőleg elősegittessék. Budapest, 1907. évi junius hó 12-én. Apponyi.u Tudomásvétel végett közlöm a t. pap­sággal a nm. m. kir. vallás- és közoktatás­ügyi miniszter úrnak f. é. julius hó 16-án 79427. sz. a. hozzám intézett átiratát: „Főmagasságú Herczeg-Primás, Bibornok, Érsek Úr! F. évi julius hó 3-án 3425. szám alatt kelt nagybecsű előterjesztésére van szeren­csém Főmagasságodat tisztelettel értesí­teni, hogy a kezelésem alatt álló köz- alapitványi uradalmak külső tisztségeit egyidejűleg utasítottam, hogy a napszám és bérfizetéseket ezentúl ne vasárnap dél­előtt, hanem szombaton délután eszközöljék. Fogadja Főmagasságod őszinte tisz­teletem nyilvánítását. Budapest, 1907. julius hó 16-án. Apponyi.u 4520. sz. A vasárnapi bérfizetések beszüntetése tárgyában. Közlöm a t. papsággal a magyar királyi közigazgatási bíróságnak követ­kező ügyben hozott ítéletét: Az n-i római katholikus plébánosnak községi pótadó visszatérítési ügyét, mely­ben N. község képviselőtestülete 1904. évi december hó 26-án 62. szám alatt, — Torontálvármegye közigazgatási bizott­sága 1905. évi február hó 31-ik napján tartott nyilvános ülésében az 1896. XXVI. t. c. 34. §-a alapján vizsgálat alá vevén, következőleg ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíró­ság a panasznak részben helyet ad és az n-i római kath. egyház terhére mise-pénz­tőkék tőkekamat-adói után kivetett és behajtott községi pótadó törlését, illetve visszafizetését elrendeli. Indokok: Az 1886. évi XXII. t. c. 138. §-a szerint a lelkészek azon java­dalmaikból, melyeket kizárólag az illető 4799. sz. Plébánost illető kamat- jövedelem után községi pótadó nem fizetendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom