Circulares literae dioecesanae anno 1906 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
VI.
— 57 igazságosan el sem vonható az egyéb csapások által sújtottak segélyezésétől. Az ilyen ellátás ideiglenes nyugdíjazásnak volna tekintendő, melyet a Főpásztor addig is, amig az ügy végleges szabály- szerű elintézést nyer, a nyugdíjalap terhére saját belátása szerint foganatosít.— Kéri a központi bizottságot, hogy a kérdéssel foglalkozni és álláspontját körvo- nalozni szíveskedjék. Elnök véleménye szerint ezen sürgős természetű ellátások továbbra is a Fundus einer, parochorum ei deficientium sacerdotum jövedelmeiből volnának fede- zendők. Az alapszabályok 30. §-a ugyanis kifejezetten kimondja, hogy a kamatoknak az uj nyugdíjintézet javára való felhasználásával. a Fundus emer. par. et def. sacerd. jogi természete nem érintetik; az továbbra mint külön önálló alap lesz kezelendő; annak eddigi jogai és kötelezettségei továbbra is fenmaradnak s azért a Fundus emer. parocli. et deficientium sacerdotum-ot terhelő kiadások továbbra is és első sorban ezen alapnak az egyház- megyei statútumok értelmében befolyó jövedelmeiből lesznek födözendők, ameny- nyiben azonban azok elégségesek nem volnának, e czélra az alap tőkéinek kamatai is igénybevehetők; az uj nyugdíjintézetet ugyanis a Fundus em. par. ei def. sacerd. jövedelmeinek csak azon része illetheti meg, melyre magának ezen alapnak eredeti rendeltetéséhez képest szüksége nincsen. A Fundus em. par. et def. sacerd. terhét képezte a munkaképtelenné vált főegyházmegyei papok ellátása, még oly esetekben is, mikor azok nyugdíjra igényt nem tarthattak. Az alapnak ezen kötelezettsége továbbra is fenmarad. Magok az Eszterg. Főegyhm. Papi Nyugdíj-Intézet alapszabályai is feltételeznek oly eseteket, midőn valaki bár tagja ezen nyugdíjintézetnek az erkölcsi fogyatkozások bizonyos, az alapszabályokban körülirt mértéke esetén, ezen nyudijintézettől nyugdíjban nem részesíthető, mindazonáltal az egyházmegye czimére történt fölszentelése jogán anyagi ellátásáról gondoskodni kell. Erre a czélra két régi alap áll rendelkezésre : a „Fundus einer, parocli. et def. sacerd.“ és az ennek kisegítésére alakult „Fundus auxiliaris emer. parocli. et def. sacerd.“ Midőn ezen két alapnak kamatai az Esztergomi Főegyhdzm. Papi Nyugdíj- Intézet számára átutaltattak, ezzel egyrészt ezen kamatok eredeti rendeltetésök- től el nem vonattak, másrészt ez által az uj intézetre szállott természetszerűleg a kötelezettség is, hogy a régi nyugdíjalapok terheit is viselje. A kérdés tehát tulajdonkép a körül forog, miként történjék az elszámolás azon kiadásokról, melyek a két régi alapot terhelik? Külön vezettessenek azok számadásai? vagy ezen alapok összes jövedelmei beutaltassanak az Esztergomi Fö- egyhm. Papi Nyugdíj-Intézet pénztárába s abból folyósittassanak a két régi alapot terhelő fizetések is? Utóbbi mód alig volna ajánlatos egyrészt mivel az alapszabályok értelmében az Eszterg. Főegyhm. Papi Nyugdíj- Intézet pénztárába csak a tőkék kamatai fizetendők be s azok tőkéiről valamint egyéb jövedelmeikről amúgyis külön számadás volna vezetendő. Azonkívül az alapszabályok 30. §-a világosan kimondja, hogy a kamatoknak az uj intézet javára való felhasználásával a régi alapok jogi természete nem érintetik, azok tehát továbbra is mint külön önálló, az Eszterg.
