Circulares literae dioecesanae anno 1906 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIX.
180 natkozó kérete nem teljesíthető. Miután az illető áldozár szolgálatait a folyó 1906. évben többé igénybe venni már nem óhajtottam, felkértem a minorita rendfőnököt, hogy N. N. áldozárt a rend kebelébe visszafogadja s ellátásáról gondoskodjék. A rendfőnök azonnal vissza is fogadta őt, jövő tartózkodási helyét az i . . . . zárdában kijelölte. N. N. ezen intézkedésnek magát nem vetette alá, hanem az esztergomi járásbíróságnál a főegyházmegyei hatóság ellen természetben kiadandó lakás és 800 korona évi tartás iránt keresetet indított. Miután a kereset tárgyalása ellen pergátló kifogást emeltem, kijelentvén, hogy ezen peres ügy elintézése nem tartozik a világi bíróság elé, az esztergomi járásbíróság N. N. keresetét leszállította. Felperes felebbezései folytán jelen per a magyar királyi Curia döntése alá került, mely legfelsőbb bíróság 1906. H. 27. sz. a. a következő elvi jelentőségű végzést hozta : „A m. kir. Curia a felebbezési bíróságnak mindkét végzését hivatalból feloldja, a peres eljárást megszünteti és felperest végrehajtás terhe mellett kötelezi arra, hogy alperesnek összesen 84 korona 60 fillér költséget 8 nap alatt fizessen, egyúttal az alperesi ügyvéd munkadiját és kiadását a két felfolyamodásért összesen 48 korona 60 fillérben saját felével szemben megállapítja. Mert igaz ugyan, hogy a SE. 28. §. szerint a pergátló kifogást elvető végzés ellen külön felebbvitelnek nincsen helye és a S. Ü. Sz. 127. §. szerint a felebbezési bíróságnak a pergátló kifogás lelett hozott végzése ellen jelen esetben a fel- folyamodás a kir. járásbÍrósághoz volt volna beadandó; azonban felperes kerosetét természetbeni lakásra és évenként 800 korona tartásdijra, esetleg összesen 1000 korona évenkénti ellátási díjra irányította, és nem valamely magánjogi természetű szerződésre vagy olyan természetű törvényre, hanem arra alapította, hogy ő világi pappá lett, mint ilyen alperes egyházmegyében alkalmazva volt, immár betegség miatt szellemi és testi munkára alkalmatlan és igy őt alperes egyházmegye eltartani köteles; ámde annak a kérdésnek eldöntése, hogy az egyházi rendbe belépés alapján a belépőt az egyházmegye tartozik-e és miként vagy mennyiben eltartani, nem tartozik polgári peruira és igy a S. E. 27. §. szerint jelenleg e törvényszakasz 1. pontjában meghatározott olyan akadály forog fenn, amely az ítélethozatal előtt is az eljárás bármely szakában, tehát a pernek jelen állásában és e helyütt is hivatalból figyelembe veendő és a melynek következtében a peres eljárás hivatalból megszüntetendő és az ezzel kapcsolatos intézkedés megteendő volt. Kelt Budapesten, a magyar kir. Curia polgári felülvizsgálati tanácsának az 1906. évi október hó 27. napján tartott üléséből. Mezey Albert s.. k. a fv. t. h. elnöke. Fiitler Imre s. k. előadó, Havas s. k., Horváth Kálmán s. k., dr. Márkus Dezső s. k., Gottl Ágoston s. k. a fv. t. elnöke, dr. Kondor Aladár s. k. t. jegyző. (P. H.)u 103800. szám. A m. kir. vallás és közokt. Minisztertől. Valamennyi főtiszt, egyházi főhatóságnak. A nemzeti közműveltség érdekeit szolgáló vidéki kulturális gócpontok létesítésének elősegitése tárgyában körrende6607. sz. Miniszteri rendelet a vidéki városokban tartandó felolvasások tárgyában.
