Circulares literae dioecesanae anno 1906 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XV.
135 Őrizzük féltékenyen a szemináriumokat tulajdonképeni szellemükben és rendeltetésük maradjon : az ifjak előkészítése Krisztus szolgáinak magasztos küldetésére és nem világi pályákra. A bölcselet és a hittudomány és a velük határos tudományok, különösen a Szentirás tanulmányozása történjék a pápai előírások és sz. Tamás szerint, kit annyiszor ajánlott boldogult elődünk és mi is 1904. jan. 13.-án kelt apostoli levelünkben. A püspökök továbbá ügyeljenek a leglelkiismeretesebben a tanárokra és ezek tanaira és figyelmeztessék kötelességeikre azokat, a kik veszedelmes újdonságok után kapkodnának és távolítsák el melléktekintet nélkül azokat, akik a nyert intést nem vennék figyelembe. — A fiatal papnövendékeknek ne engedtessék meg a nyilvános egyetemek látogatása, hacsak nem nagyon fontos okokból és a püspökök által nyújtandó kiváló biztosítékok alapján. — Mindenképen akadályoztassák meg, hogy a szemináriumok növendékei külső agitácziók- ban bármiképpen részt vegyenek ; és ezért megtiltjuk nekik a napilapok és folyóiratok olvasását, az utóbbiak közül csak kivételesen engedve meg bármely megbízható elveket tartalmazókat, a melyeket a püspök a növendékek tanulmányaihoz alkalmasnak vél. — A fegyelmi szabályzat mindig a lehető szigorral és éberséggel tartassák meg. — Végül ne hiányozzék egy szemináriumból sem a lelkiigazgató, egy nem közönséges belátású és a keresztény tökéletesség útján tapasztalt férfiú, a ki fáradhatatlan gonddal nevelje az ifjakban azt a szilárd jámborságot, mely a papi életnek első alapköve. Tisztelendő Testvérek! Ha ezeket az utasításokat lelkiismeretesen és állhatatosan követitek, ezek biztositékot fognak nyújtani arra, hogy magatok körül oly papságot láttok felnőni, a mely örömetek és koronátok leszen. De az engedetlenség és függetleni- tés rendetlensége, melyről eddig panaszkodtunk, az ifjú papság némelyik részében még sokkal tovább megy, sokkal nagyobb károkat okozva, mivel nem hiányzanak olyanok, kik annyira telve vannak ezen elitélendő szellemmel, hogy a hitszónoklás szent hivatalával visszaélve, nyíltan lépnek föl, mint e szellem terjesztői és apostolai a hívők nagy kárára és megbotránkoztatására. A mi elődünk 1894. jul. 31-től kezdve a Cong. Ep. et Reg. útján felhívta a püspökök figyelmét erre a súlyos ügyre. Mi fentartjuk és megújítjuk ezen pápai okmány rendelkezéseit és szabályait, a püspökök lelkiismeretére bízva azokat, nehogy teljesedésbe menjen bárkin is köz ülök Náhum próféta szavai: Dormitaverunt pastores tui. — Senki sem nyerhet a hitszónoklatra felhatalmazást, nisi prius de vita et scientia et moribus probatus fuerit. (Trid.) Más egyházmegyék papjainak saját püspökük elbocsátó levele nélkül nem szabad a prédikácziót megengedni. A prédikáczió tárgya legyen az, a mit már isteni Üdvözítőnk megjelölt, midőn mondá: Praedicate evangélium . . . Docentes eos servare omnia, quaecunque mandavi vobis. Vagy amint a trid. zsinat magyarázza: „Ännuncian- tes eis vitia, quae eos declinare et virtutes, quas sectari oportet, ut poenam aeternam evadere et coelestem gloriam consequi valeant. — Ennélfogva száműzni kell a szószékről minden tárgyat, mely inkább való az újságok hasábjaira és az akadémiák termeibe, mint a szent helyre ; az erkölcsi pi'édikácziók elébe helyezendők a
