Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIII.
14 2 az elhalt papok könyveire és ruháira nézve az egyházmegyei határozmányok (statútumok) intézkedéseket tartalmaznak, ezek az intézkedések érvényben maradnak azzal a megszorítással együtt, hogy amennyiben az elhunyt hagyatéka nem fedezné az 1. pontban említett terheket és tartozásokat, e vagyontárgyak értéke is ezeknek a terheknek és tartozásoknak törlesztésére fordítandó. 3. A tiszta hagyatékból levonandó az 1839. évi márczius 12-én 9554. sz. a. kelt helytartótanácsi rendelettel újólag érvénybe helyezett 1802. évi július 13-án 18253. sz. a. kelt rendelet értelmében a papneveldéket, az elaggott papok intézetét és egyéb jótékony intézeteket megillető és az egyház- megyei határozmányokban részint a hagyaték bizonyos százalékában, részint határozott összegben megállapított rész. A polgárosított határőrvidéken az 1792. évi ápril 12-én kelt rendelet szerint, melynek idevonatkozó rendelkezését a határőr- vidékre nézve az 1839. évi márczius 12-én 9554. sz. a. kelt helytartótanácsi rendelet érvényben hagyta, a tiszta hagyatékból 5 százalék vonandó le a papnövelde és az elaggott papok pénzalapja javára. 4. A megmaradt hagyatékot az 1774. évi május 27-én 2474. sz. a. kelt legfelsőbb királyi, valamint az annak alapján 1774. évi augusztus 8-án 3524. sz. alatt kibocsátott helytartótanácsi rendelet értelmében 3 egyenlő részre kell osztani, u. m.: a) az egyház, b) a rokonok és c) a szegények harmadára. Olyan egyháziak hagyatéka, kik sem plébánosi, sem egyéb egyházi javadalmat nem élveztek, hanem mindig vagy saját vagyonukból éltek, vagy magánosoknál mint tanitók vagy nevelők működtek, az 1812. évi október 6-án 4030/24269. sz. a. kelt helytartótanácsi rendelet értelmében érvényes végrendelet hiányában egészen a rokonokra, s ha ilyenek nem maradtak, egészen az államkincstárra száll. 5. Az egyházat illető harmadrész hova- forditása az erre vonatkozó szabályok szerint történik. Az 1822. évi ápril 16-án 9044. sz. a. kelt helytartótanácsi rendelet értelmében az egyházat illető harmadrész három egyenlő részre osztandó, melyekből egy rész azé az egyházé, melynél az elhalt legutóbb működött, két rész pedig az egyházmegyei pénztáré. 6. A rokonok harmada, ha nincsenek rokonok, vagy ha a rokonok az örökhagyótól a tizedik Íznél távolabb állanak, az államkincstárt illeti (1776. évi márczius 18-án 1240. sz. a. kelt helytartótanácsi rendelet). 7. A szegények harmada, ha ezer koronát nem halad meg, az 1819. évi julius 23-án 8372. sz. a. kelt legfelsőbb királyi rendelet értelmében azon egyház szegényeit illeti, ahol az örökhagyó legutóbb működött. E szabály alól ki van véve a kanonokok után maradt hagyatéknak a szegényekre eső harmada, mely ha ezer koronát nem halad meg, az 1807. évi julius 21-én 14670. sz. a. kelt helytartótanácsi rendelethez képest a káptalani birtokok szegényeit illeti. Ha a rokonok szegények, a kanonokok és egyéb alsó rendű papok hagyatékának a szegényekre eső és ezer koronát felül nem haladó harmadát az 1774. évi augusztus 8-án 3542. helytartótanácsi szám alatt kibocsátott rendelet alapján a rokonoknak kell — amennyiben kérik — kiadni. Ha a szegényekre eső egy harmad meghaladja az ezer koronát: az 1807. évi julius 21-én 14670. sz. a. kelt helytartó- tanácsi rendelet értelmében az illetékes egyházmegyei hatóság által készített és kormányhatósági megerősítést nyert felosztási tervezet állapítja meg, hogy a szegények
