Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
VI.
51 az is, hogy az énekesek a templomban igazi liturgiái tisztséggel bírnak, minélfogva a nők, minthogy erre a tisztségre nem alkalmazhatók, az ének- vagy a zenekar tagjai nem lehetnek. Hogyha tehát éles sopran és alt hangra van szükség, ezekre az egyház igen régi szokása szerint fiúkat kell alkalmazni. 14. Végül a templomi énekkarban csak oly férfiakat szabad alkalmazni, kiknek vallásos és feddhetetlen élete ismeretes, akik az egyházi szertartás alatt tanúsított illő és ájtatos magaviselet által méltóknak bizonyulnak azon szent tisztségre, melyet végeznek. Illő tehát, hogy az énekesek, inig a templomban énekelnek, egyházi ruhát és karinget viseljenek s egyúttal, ha a közönség tekintetének nagyon ki volnának téve, rács által legyenek elválasztva. VI. Orgona- és zeneszerek. 15. Habár az egyház tulajdonképpeni zenéjét a tiszta ének képezi, mindazáltal meg van engedve, hogy az éneket orgona kisérje. Némely különös esetekben, kellő határok közt és megfelelő tekintetek figyelembe vételével más zeneszerek is használhatók, de a Caeremoniale Episcoporum előírása szerint soha az egyházmegyei hatóság különös engedehne nélkül. 16. Minthogy az éneknek mindig fö- í szerepet kell játszania, azért az orgona, vagy a hangszerek egyszerűen csak arra hivatvák, hogy az éneket támogassák, de nem, hogy azt elnyomják. 17. Nem szabad az éneket hosszú előjátékokkal bevezetni, sem azt u. n. betétdarabokkal (pezzi d’intermezzo) megszakítani. 18. Az orgonajátéknak úgy a kíséretben, mint az elő- és közbeeső játékokban s hasonló esetekben nemcsak eme hangszer természetének kell megfelelnie, hanem egyszersmind az igazi egyházi zene mindama tulajdonságaival is bírnia, melyek fentebb elő vannak sorolva. 19. Tilos a templomban a zongora használata, valamint más zajos, vagy ke- vésbbé komoly (leggero) hangszereknek, milyenek például a dobok, réztányérok, csengők és a többi alkalmazása. 20. Az u. n. zene-bandáknak tilos a templomban játszaniok; és csak némely különös esetben, az egyházi hatóság beleegyezésével szabad a fúvó hangszereknek bizonyos korlátolt, a térfogattal arányban levő választékát bebocsátani, hogyha maga a darab és annak zenekisérete komoly, illő stílben van tartva, mely az orgonajáték stíljéhez hasonló. 21. A templomon kívül végzett körmeneteknél az egyházmegyei hatóság beleegyezésével meg van engedve a banda-zene, hanem a világi darabok minden körülmények közt ki vannak zárva. Kívánatos ily esetben, hogy a hangszeres zene csupán kísérete legyen valamely szent éneknek, latin nyelven, vagy a nép nyelvén, melyet az egyházi énekesek vagy a körmeneten jelenlevő jámbor társulatok tagjai énekelnek. VII. Az egyházi zene terjedelme. 22. Nem szabad ének vagy zene kedvéért várakoztatni a papot az oltárnál azon időn túl, melyet a szertartás igényel. Az egyházi rendszabályok szerint a Sanctus- szal készen kell lenni az Urfelmutatás előtt, azonban a misézőnek is tekintettel kell lennie az énekesekre. A Glóriának és Credónak a gregorián hagyomány szerint aránylag rövideknek kell lenni. 23. Általában mint igen súlyos vissza8
