Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XVIII.

208

században megtartották hithü őseink ez ünnepet és sz. Proclussal hirdették: „Mária Isten méltó temploma. Egy új teremtés csillaga, amelytől az igazság napja távol tartott minden sötétséget és bűnt.“

Minő érzület hatotta át őseinket a bold. Szűz e nagy kiváltságára nézve, bizonyítják azok a templomok, kápolnák és más műalkotások, amelyek a szeplőtelenül fogant sz. Szűz tiszteletére -— mint az egész föld kerekségén — úgy hazánkban is létesültek.

Bizonyítja az a ritka jámborságú Esz- terházy Pál herczeg, az ország nádora, aki „Specuhim Immaculatum“ ez. munkájában a bold. Szűz szeplőtelen fogantatását nagy tudományossággal vitatta és lángoló buzgalommal védelmezte.

A tan ünnepélyes kihirdetése nem volt tehát szülő oka, hanem csak élesztője annak a hitnek, amely hazánkban a szeplőtelen fogantatásra nézve századok óta virágzott.

Kedvező alkalmul szolgált arra, hogy mint a bold. Szűz hü gyermekei még jogosabban magasztalhassuk e nagy kiváltságát és korlátozás nélkül dicsőíthessük a jóságos Istent, aki a szent Szüzet e rendkívüli kegyelem által minden halandó fölé emelte.

Viszhangoztassuk tehát e jubileum alkalmából lelkesen azt az örömet, amelyet a szeplőtelen fogantatás hitágazatának kihirdetése a szivekben gyújtott.

Buzgó imák hatoljanak a bold. Szűz trónjának zsámolyához, hogy kiesdhessük hathatós védelmét és pártfogását, amelyre az élet súlyos küzdelmei között a legnagyobb mértékben utalva vagyunk.

Zendüljenek meg a legbensöbb hálaénekek azokért a gazdag áldásokért, amelyeket könyörületes szószólása a századok folyamán az emberiségre árasztott.

Fohászkodjunk a legjobb Anyához sz. Efrém e szép szavaival:

„Legszentebb Asszonyunk, aki a Szentlélek minden malasztjának templomává lettél, fogadd el ájtatos üdvözlésünket és tekints ránk irgalmas szemeiddel.

Vezéreld elhomályosodott elménk tévelygő gondolatait az igazságra. Nemesítsd érzelmeinket, hogy kiemelkedvén a bűn sötétségéből, mindenkor tiszta öntudattal dicsérhessünk és méltóképpen dicsőíthessünk.“ * * *

Ami a félszázados jubileum megünneplésének módját illeti, arra nézve közlöm a Nagymélt. Püspöki Karnak f. é. október 20-án elnökletem alatt lefolyt tanácskozásán történt következő megállapodását és kérem, hogy az ünnepség a lehetőség szerint annak értelmében tartassák.

Deczember 5., 6., 7-én az összes templomokban, a melyekben nyilvános istenitiszteletet szoktak tartani, esténkint ünnepélyes litánia szentségkitétellel és szentbeszéddel, mely a híveket az ünnepen elnyerhető teljes búcsú kegyelmére előkészítse.

Deczember 7-én délben és este az „őrangyala“ után ünnepélyesen megszólalnak az összes harangok egy negyed órán át, jelezvén az ünnep előestéjét. Délután minden templomban gyóntatás.

Deczember 8-án reggel gyóntatás, a nagy mise alatt általános szent áldozás. Az egyesületek és társulatok jelvényeikkel és zászlóikkal jelennek meg a nagy misén. Nagy mise végén felajánló imádság a boldogságos szent Szüzhöz, bucsú-imák a szent Atya szándékára és a pápai áldásnak ünnepélyes kiosztása a székesegyházakban.

Délután ünnepélyes hálaadó-istenitisz- telet szentséges litániával és befejező szentbeszéddel.

Az összes kath. iskolák és nevelőintézetek az iskolai év folyamán egy tetszés szerint választható és szünetnek engedélyez-