Circulares literae dioecesanae anno 1903 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

IX.

93 Továbbá a városokba és nagyobb közsé­gekbe szóló leveleken az utczát és lehető­leg a házszámot is, Budapestre szóló leve­leken ezenkívül a közigazgatási kerület s a házszám mellett az emeletet és ajtószá­mot is fel kell tüntetni, pl. „Horvát Sán­dor szabósegédnek, Gál József szabómes­ternél Budapesten, IV., Zöldfa-utcza 20-ik szám. III. em. 15.“ Hogy a pontos czimezés lehetséges legyen, mindezen adatok megszerzésére és feljegyzésére már az illető ügy esetleges előzetes tárgyalásánál figyelemmel kell lenni. Ha a fél lakóhelyén postahivatal nincs, az utolsó postát is meg kell jelölni; más vármegye területén fekvő községbe szóló levelekre a község neve alá a vármegye nevét is kell Írni. Mindennemű megtisztelő czimzést (te­kintetes, nagyságos stb.) mellőzni kell. 3. §. A czimzésnél a következő rendelkezé­sekre is figyelemmel kell lenni: Ha a fél a levelek átvételére külön megbízottat jelentett be a közigazgatási ha­tóságnál, a kézbesítések teljes joghatállyal ennek kezéhez is történhetnek. Ha a fél ügyvédet vall, a kézbesítés az ügyvéd kezéhez történik. Ha több érdekelt fél közös, együttes beadványt (panaszt, kérvényt, felebbvitelt) ad be a közigazgatási hatósághoz, a köz- igazgatási hatóság intézkedését tartalmazó iratot a beadvány aláíró közül csak annak kell kézbesittetni, aki a beadványt első he­lyen irta alá; kivéve, ha magában a be­adványban a kézbesítendő irat átvételére más személy van kijelölve, amely esetben a kézbesítés a kijelölt személy kezéhez történik. 4. §• A czirnet (a feladó hatóság neve, a czimzett foglalkozása, rendeltetési hely és portómentességi záradék) a levélre az állam hivatalos nyelvén, vagyis magyarul kell ráírni. Rendeltetési helyként mindig az illető község hivatalos nevét (1898. IV. t.-cz.) kell feltüntetni. 5. §. Általános szabály, hogy a leveleket közönséges levélként kell feladni (ajánlás és térti vevény nélkül). Térti vevénynyel kell feladni a jogkö­vetkezmények terhe mellett történő idézé­seket, a felebbezéssel megtámadható vég­határozatokat, valamint azokat az iratokat, melyeknek megtörtént kézbesítéséről a fel­adó hatóságnak mindig okmányszerü meg­győződést kell szereznie. Ajánlva csak oly leveleket szabad fel­adni, amelyek pótolhatatlan vagy csak költ­séges utánjárással pótolható okiratokat tar­talmaznak. Ha az ezen szakasz második bekez­désében említett eset forog fenn, az aján­lott levelet is térti vevénynyel kell feladni. 6. §. A térti vevény vagy XU iv nagyságú közönséges papiroson, vagy fehér szinü vas­tag papírlapon készült — válaszos levelező­lap alakú — nyomtatvány, melynek szö­vege ez:

Next

/
Oldalképek
Tartalom