Circulares literae dioecesanae anno 1903 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
IX.
93 Továbbá a városokba és nagyobb községekbe szóló leveleken az utczát és lehetőleg a házszámot is, Budapestre szóló leveleken ezenkívül a közigazgatási kerület s a házszám mellett az emeletet és ajtószámot is fel kell tüntetni, pl. „Horvát Sándor szabósegédnek, Gál József szabómesternél Budapesten, IV., Zöldfa-utcza 20-ik szám. III. em. 15.“ Hogy a pontos czimezés lehetséges legyen, mindezen adatok megszerzésére és feljegyzésére már az illető ügy esetleges előzetes tárgyalásánál figyelemmel kell lenni. Ha a fél lakóhelyén postahivatal nincs, az utolsó postát is meg kell jelölni; más vármegye területén fekvő községbe szóló levelekre a község neve alá a vármegye nevét is kell Írni. Mindennemű megtisztelő czimzést (tekintetes, nagyságos stb.) mellőzni kell. 3. §. A czimzésnél a következő rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni: Ha a fél a levelek átvételére külön megbízottat jelentett be a közigazgatási hatóságnál, a kézbesítések teljes joghatállyal ennek kezéhez is történhetnek. Ha a fél ügyvédet vall, a kézbesítés az ügyvéd kezéhez történik. Ha több érdekelt fél közös, együttes beadványt (panaszt, kérvényt, felebbvitelt) ad be a közigazgatási hatósághoz, a köz- igazgatási hatóság intézkedését tartalmazó iratot a beadvány aláíró közül csak annak kell kézbesittetni, aki a beadványt első helyen irta alá; kivéve, ha magában a beadványban a kézbesítendő irat átvételére más személy van kijelölve, amely esetben a kézbesítés a kijelölt személy kezéhez történik. 4. §• A czirnet (a feladó hatóság neve, a czimzett foglalkozása, rendeltetési hely és portómentességi záradék) a levélre az állam hivatalos nyelvén, vagyis magyarul kell ráírni. Rendeltetési helyként mindig az illető község hivatalos nevét (1898. IV. t.-cz.) kell feltüntetni. 5. §. Általános szabály, hogy a leveleket közönséges levélként kell feladni (ajánlás és térti vevény nélkül). Térti vevénynyel kell feladni a jogkövetkezmények terhe mellett történő idézéseket, a felebbezéssel megtámadható véghatározatokat, valamint azokat az iratokat, melyeknek megtörtént kézbesítéséről a feladó hatóságnak mindig okmányszerü meggyőződést kell szereznie. Ajánlva csak oly leveleket szabad feladni, amelyek pótolhatatlan vagy csak költséges utánjárással pótolható okiratokat tartalmaznak. Ha az ezen szakasz második bekezdésében említett eset forog fenn, az ajánlott levelet is térti vevénynyel kell feladni. 6. §. A térti vevény vagy XU iv nagyságú közönséges papiroson, vagy fehér szinü vastag papírlapon készült — válaszos levelezőlap alakú — nyomtatvány, melynek szövege ez: