Circulares literae dioecesanae anno 1903 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
IX.
1371. sz. Miniszteri rendelet a kézbesítési utasítás tárgyában. tendö jelentésben minden egyes látogatása alkalmából tett tapasztalatairól is részletesen számoljon be. A tanfelügyelői látogatásnak mindenkor az egész nap összes előadásaira kell kiterjeszkednie. Utasitsa Czim egyidejűleg az intézet igazgatóját, hogy a tanfolyam érdekében lépjen érintkezésbe „A kézimunkára nevelő országos egyesület“ igazgatójával és hogy az esetben, ha nevezett igazgató az intézet tanfolyamát meglátogatná, a legmesszebb- menöleg legyen azon, hogy a tanfolyam lényegébe és szellemébe kellő betekintést nyerhessen. Budapesten, 1903. évi márczius 24-én. Wlassics Gyula. Kivonat a m. kir. belügymiszter úrnak 1900. évi 4600. sz. rendeletével kiadott kézbesítési Utasításból. Az 1901. XX. t.-cz. 44. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1902. évi november hő 28-án hozott minisztertanácsi határozat értelmében a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. t.-czikknek a kézbesítést tárgyazó IV. fejezetében foglalt rendelkezések (25—30. §-ok) 1903. évi január hó 1-én életbelépnek. A minisztérium az 1903. XX. t.-cz. 29. §-a alapján a kézbesítési eljárás részleteit következőleg szabályozza: I. Magánfelek részére postai úton kézbesítendő hivatalos iratok feladása. A közigazgatási hatóságoknak a hivatalos iratokat olyan alakban kell a postára feladniok, hogy ezek a postai kezelésre alkalmasak legyenek. E végből hivatalos iratot — amennyiben nem levelezőlappal való elintézésről van sző —- rendszerint borítékba kell he- lyezni s a borítékot leragasztani. Ha azonban a kézbesítendő irat csak egy iv terjedelmű és az ívnek csak két első oldala van beírva, a külön boríték használata mellőzhető s az iratot levélalakba való összehajtogatás által kell a postai kezelésre alkalmassá tenni. A levél lezárása, a mi (az összehajtott irat széleinek egymásba illesztése után) akár ostyával, akár pecsétviaszszal, akár enyvezett papírpecséttel (vignetta) történhetik, ebben az esetben sem maradhat el. Nyitott vagy egyszerűen összehajtott íratott a posta levél gyanánt nem fogad el. 2- §• ! A boríték, illetőleg a levélalakba összehajtogatott irat czimlapján felül fel kell tüntetni a feladó hatóság megnevezését (nyomtatva vagy bélyegző lenyomattal) és a borítékban foglalt irat vagy iratok iktatószámát; középütt a czimzett fél nevét és foglalkozását, alul a jobb sarokban a czimzett fél lakóhelyét, alul a bal sarokban pedig a portómentességi záradékot. Kiváló gondot kell fordítani a czimzett fél nevének és lakásának pontos és olvasható megjelölésére. E végből különösen kis- és nagyközségekben kézbesítendő leveleken akkor, ha a czimzett családi neve a gyakrabban előforduló nevek közé tartozik s az illető megkülönböztetésül valamely melléknevet is használ, ez utóbbit is kell tenni: pl. Nagy Gábor (Péter fia). Férjes vagy özvegy nőknél akkor, ha a férj neve a sűrűbben előforduló nevek közé tartozik, férjük után viselt nevükön kívül saját családi és utónevüket is fel kell tüntetni.
