Circulares literae dioecesanae anno 1903 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

VI.

55 jelentést a pénztár állapotáról vele együttesen aláír és azokért szavatol; a nyugdíj-intézeti pénztárnál közvetlen történő befizetéseket — miután azoknak a pénztári naplóba történt bevezetéséről előzetesen meggyőződött (3 7. §.) —- a befizetési könyvecskékben neve aláírá­sával hitelesíti. III. FEJEZET. A nyugdíj-intézet jövedelmi forrásai. 29. §. A nyugdíj-intézet pénztárába a következő jövedelmek folynak be : a) az e czélra régi időktől fennálló, a fő­egyházmegye tulajdonához tartozó és a főszé­kesegyházi káptalan által kezelt „Kiérdemült plébánosok és elaggott papok alapja“ (Fundus emeritorum parochorum et deficientium sacer­dotum), valamint „az elaggott papok Segély­alapja“ tőkéinek kamatai; 6) a nyugdíj-intézeti tagok köteles évi járulékai és c) egyesek esetröl-esetre való köteles járulékai és ön­kéntes adományai; d) a hivatallal nem járó, úgynevezett megtisztelő egyházi czimek után, a melyeket a pápa, a király, vagy a főpásztor adományoz, fizetendő illeték, a mely legalább 50 koronát tegyen. 30. §. A „Kiérdemült plébánosok és elaggott papok alapja“ kamatainak az ezennel létesített „Esztergomi főegyházmegyei papi nyugdíj-intézet“ javára való felhasználásával a főegyházmegye tulajdonához tartozó régi alap tőkéinek sem jogi természete, sem tulajdonjogának kérdése nem érintetik, sem az 1860-ki egyházmegyei zsinatnak a régi nyugdíj-alap gyarapítására vonatkozó 42. statútuma változást nem szenved. Azértis a főegyházmegyei papságnak ezen zsinati statutum értelmében köteles, nemkülönben ezen régi alapra netán ezentúl is szánt ön­kéntes adományai, illetve hagyományai a jövőben is kizárólag ahhoz lesznek csatolan­dók, oly megjegyzéssel mégis, hogy minden az „esztergomi p'ó egy házmegyei papi nyugdíj- intézet'-í nevére teendő önkéntes adomány vagy hagyomány — ha csak különösen ki nem emeltetik, hogy az a régi alapot illeti — az ezen szabályzat értelmében létesítendő uj alap javára lesz elkönyvelendő. A régi alap tőkéinek kamatait azonban a Cassa Dioecesana kezelője ezentúl nem fogja a nyugdíjasoknak kifizetni, hanem mint ugyan­azon czélra szolgáló jövedelmeket félévenként az új nyugdíj-intézet pénztárába fogja az alapkezelő kanonok és ellenőr által aláirt nyugta ellenében beszolgáltatni. 31. §. A nyugdíj-intézeti tagok köteles évi járuléka tiszta jövedelmük 20/o-ában álla- pittatik meg. Ennek megfizetése alól senki sem vonhatja ki magát még a nyugdíj- igényről a maga és örökösei nevében netán irásilag és törvényes formában való lemondás által sem, annál kevésbbé annak egyszerű kijelentésével, hogy ő a nyugdíjra állásánál fogva nem szorul, vagy azt soha igénybe venni nem fogja. Azértis halál esetére a hátralékok a hagyatékon is megvehetők. 32. §. Az O csász. és apóst. kir. Fel­ségének Bécsben 1895. évi ápr. 16-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján végrehajtott hivatalos kongrua összeírásban foglalt lelkész­ségek és segédlelkészségek évi járuléka az ezen kongrua összeírásban kitüntetett és a netán nyerendő kongruapótlékkal kiegészített jövedelem után rovatik ki. 33. §. Az ezen kongrua összeírásban nem foglalt, különösen az egyházmegye különböző hivatalaiban, esetleg állami, vagy magán szolgálatban álló papok, egyetemi, papneveldéi, középiskolai, tanítóképző intézeti tanárok, tábori lelkészek, nevelők, hitoktatók stb. szintén hivatali fizetésök 2%-át tartoznak évenként tagsági járulék fejében a nyugdíj

Next

/
Oldalképek
Tartalom