Circulares literae dioecesanae anno 1903 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XVI.
149 3570. sz. A m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszternek 1903. évi 45,135. sz. a. rendelete az 1902. évi 84962. sz. a. a főiskolai szorgalmi idő betartása és a főiskolákra való utólagos beírások szabályozása tárgyában kiadott körrendeletnek módosításáról. A budapesti és kolozsvári egyetemek, valamint a József-műegyetem tanácsaihoz és valamennyi kir. és kath. főpapi jogakadémia igazgatójának. A tanfélévek beosztása a külföldi egyetemeken nein egyezvén meg a hazai egyetemeken ez idő szerint fennálló beosztással, a külföldi egyetemeken beirt hallgatóknak ■ a. második (nyári) tanfélévre a hazai egyetemekre, illetőleg jogakadémiákra visszatérése a legtöbb esetben kivihetetlen. Mint■ hogy egyrészt a külföldi egyetemekről a második félévben való visszatérés az illetőkre nézve sok esetben felette kívánatos, s minthogy továbbá azok a hallgatók, akik a külföldi egyetemeken tanulmányaikat végzik, nem azonosíthatók azokkal a hallgatókkal, kik a hazai egyetemekre, illetőleg jogakadémiákra nézve megállapított beiratkozási határidőt bármilyen okból elmulasztották : ennélfogva az 1902. évi decz. hó 22-én 84962. sz. a. a főiskolai szorgalmi idő betartása és az utólagos beiratkozások szabályozása tárgyában kibocsátott körren- deletemnek*) a II. félévi utólagos beiratás határidejére nézve tett intézkedését a külföldi egyetemeken beirt és onnan a II. félévre hazai főiskolákra visszatérni óhajtó hallgatókra nézve oda módosítom, miszerint azok, akik a külföldi egyetemeken tartózkodásukat a hazai egyetemek és jogakadémiák második tanfélévére nézve megállapított beiratási időtartama alatt, az illető tudománykar dékánja vagy valamelyik jogakadémia igazgatójánál Írásban bejelentették, ha legkésőbben márczius 15-ig személyesen jelentkeznek, a második félévre a hazai főiskolákon még felvehetők. Miről Czimedet tudomás és további eljárás végett értesítem. Budapest, 1903. augusztus hó 20. *) L. Hív. Közi. 1903. évf. 13. lapján. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-czikk 3. §-a alapján, az 1891. évi 37.892., illetve 1892. évi 14.837., továbbá az 1893. évi 84.842., az 1899. évi 27.584., az 1900. évi 81.459., az 1901. évi 31.412, 63.617., 66.058., 86.753., valamint az 1902. évi 19.173, 22.436., 34.183., 45.677., 60.067. és 86.040 számok alatt eddig kibocsátott összes rendeletek hatályon kívül helyezése mellett, az időközben változott viszonyok és kívánalmak figyelembe vételével azon iparnemeket, a melyeknél s azon módozatokat, a melyek mellett az ipari munka vasárnapokon és Szent István király napján végezhető lesz, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök, a földművelésügyi miniszter és a horvát-szlavon-dalmát bán urakkal egyetértöleg a következőkben határozom meg : Végezhető lesz az ipari munka: I. mert a végzendő üzem félbeszakítása lehetetlen: 1. az anyag-, porczellán-, majolika- és kőedény-iparnál, nemkülönben a mész-, fősz-, czement- és téglaégetö-iparnál kizárólag az égetési munkák; 2. borkereskedőknél, illetve borraktároknál és pinczészetnél a házilag végzendő sürgős javítási munkák ; 3. a bőriparnál a kavarás és börforga- tási ipari munkák, de csak legfeljebb délelőtt 9 óráig; 4. a czukoriparnál a czukorgyártással és finomítással járó munkák; 5. az eczetiparnál a feltöltési és az erjedési műveletek körül végzendő ipari munka; 6. a fehéritési iparnál a klórozási és lugozási munkák legfeljebb délelőtt 10 óráig ; 7. a keményítő iparnál, 8. a kenderáztatási iparnál azon ipari 3571. sz. A kereskedelemügyi m. kir. Miniszter 1903. évi 28559. számú rendelete, az ipari munka vasárnapi szünetelése tárgyában. 25
