Circulares literae dioecesanae anno 1901 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIV.
118 tassék, az 1900. évi márczius hó 8-án 12.728. szám alatt kelt rendelet alapján 64 millió korona erejéig a koronaértékre szóló öt-koronás ezüst érmek már kiadattak. Az Osztrák-magyar bank ezenfelül a m. kir. kormánynyal és a cs. és kir. kormánynyal az Osztrák-magyar bank által kibocsátandó tiz-koronás bankjegyekről szóló 1899. évi XXXIV. törvényczikk alapján kötött egyezmény végrehajtásakép 160.000,000 korona erejéig tiz-koronás bankjegyet fog kibocsátani. Az Osztrák-magyar bank az általa kiadott és a „Budapesti Közlöny“ folyó évi augusztus hó 13-án megjelent számában közzétett hirdetmény szerint a fent említett 10 koronás bankjegyek kiadását 1901. évi szeptember hó 2-án kezdi meg. Ezekről a Czimet tudomás és miheztartás végett értesítem. — Budapest, 1901. augusztus hó 22-én. 3512. sz. Néptanítók útadó-mentességének elbírálásánál nemcsak a község által kiszolgáltatott fizetést, hanem az 1893. évi XXVI. törvényczikk alapján adott államsegélyt is mint útadó- mentest kell számításba venni. .4 m. kir. közigazgatási bíróság 1901. évi 256. sz. határozata. A közigazgatási bíróság K. János néptanítóra 1900. évre kivetett 2 korona 40 fillér törvényhatósági útadó leírása iránti ügyét, melyben U. vármegye köz- igazgatási bizottságának pótadó felszólam- lási küldöttsége 1900. évi deczember lió 'V' 11. napján 2081. szám alatt határozott, K. János r—i lakos és néptanító által beadott panasz folytán 1901. évi február hó 20. napján tartott nyilvános ülésben az 1896. évi XXVI. törvényczikk 64. §. 1. pontja alapján tárgyalás alá vevén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Panaszló úgy az 1900. évi szeptember hó 13. napján felvett jegyzőkönyvben, mint panasziratában beismeri, miként mint kántortanitónak részben a község által fizetve, részben pedig mint államsegélyt élvezve évi 800 kor. javadalma, illetve fizetése van. Az 1890. évi I. törvényczikk 25. §. c) pontja szerint azonban csak azon tanítók és családjaik útadó-mentesek, kiknek fizetése a 300 frtot, vagyis 600 koronát meg nem haladja. Ezzel szemben nem vehető figyelembe panaszlónak azon érvelése, hogy csakis a község által fizetett 168 kor. képezné a fizetését, az államsegély azonban nem, s igv 300 frt fizetése nem lévén, útadó-mentes, mert az állam által az 1893. évi XXVI. törvényczikk értelmében adott segély a tanítónak az ezen törvényben megállapított fizetés-minimumnak kiegészítése s ezenfelül a segélylyel kiegészített fizetés szintén a tanítói működésért élvezett javadalom, tehát a község által kiszolgáltatott fizetéssel egy tekintet alá esik. A köz- igazgatási bizottság ezek szerint a törvény rendelkezésének megfelelően intézkedett, midőn panaszlót a reá kivetett útadó leírása iránti kérelmével elutasította, miért az ezen határozat ellen intézett panaszának hely adható nem volt. A in. kir. közigazgatási bÍróság' 1900. évi 2730. sz. határozata. A közigazgatási bíróság F. Károly terhére 1897/8. évre előirt 3 forint, vagyis 6 korona törvényhatósági útadó leírása iránti ügyét, melyben A. vármegye köz- igazgatási bizottságának pótadó felszólam- lási küldöttsége 1899. évi deczember hó 12. napján 1319. szám alatt határozott, F. Károly e—i lakos és néptanító által beadott panasz folytán az 1896. évi XXVI. törvényczikk 64. §. 1. pontja alapján tárgyalás alá vevén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatósági bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok : Eltekintve attól, hogy panaszló a reá kivetett törvényhatósági útadó leírása 3913. sz. A 300 frtot meg nem haladó fizetéssel bíró tanitók és családjaik csakis saját személyeiket illetőleg, tehát a tanítói fizetés után kivetett állami adó alapján kivetendő kézi közmunka leszolgá- lása, vagy váltságának fizetése alól vannak felmentve, de az igavonó állattal biró tanító, fizetési összegére tekintet nélkül, az igás minimumot köteles fizetni.
