Circulares literae dioecesanae anno 1899. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XVII.
128 A megszavazott segély rendes bélyeggel ellátott nyugtára Esztergomban, az elnöknél felvehető. Mindazon segélyösszegek, melyek deczeinber 31-ig fel nem vétetnek, az alap javára visszatartatnak. Mély tisztelettel felkéretnek az egyházmegyei hatóságok, hogy a jelen jegyzőkönyvet lehetőleg egész terjedelmében, de a saját egyházmegyéjükből segélyezett tanitók, özvegyek és ösztöndijasok névsorát különösen, az egyházmegyei körlevelekben közölni kegyeskedjenek, minthogy az illetők más utón értesítve nem lesznek. Felszólittatnak továbbá a segélyezettek, hogy a nyugtatvány beküldése alkalmával a zavarok elkerülése végett tisztán Írják ki a lakóhelyt és az utolsó postát. XIII. Az indítványok során Greschik Viktor lőcsei tanító a segély-alap gyarapítása czéljából azon javaslatot terjeszti elő, hogy a hol csak kivihető, rendezzenek a kath. tanitók jászoly-ünnepélyeket a segély-alap javára ; továbbá, hogy a kath. iskolák növendékei is járuljanak filléreikkel az alap növeléséhez ; végül határozatilag óhajtja kimondatni, hogy minden kath. tanító és tanítónő köteles tagja legyen az országos segély-alapnak. Laszczik Gyula elöszállási tanító az alapszabályokat kívánja megismertetni az ország összes kath. tanítóságával. (Kapható az esztergomi föegyházmegyei hivatalban példányonkint 5 krjával.) Kelecsényi Antal mocsonoki tanító felveti a kérdést, hogy a nyugalomba lépett tanító tartozik-e továbbra is tagdijat fizetni ? Csávolszky József váczi apátkanonok kijelenti, hogy az új alapszabály megerősítése előtt nem lehet a tagságot kötelezővé tenni; szükségesnek látja a létesítendő árvaház rendeltetésének kibővítését az által, hogy abba ne csupán árvák legyenek felvehetők, hanem legyen az egyúttal tápintézet is. Major János esztergomi igazgató-tanitó a felvetett kérdések megoldását a kath. tanitő-egyesületek utján, illetve ezek meghallgatásával látja keresztülvihetönek. Dr. Walter Gyula, elnök általánosságban szól a tett javaslatokhoz. A tagság kötelezővé tétele az alapszabályok megváltoztatása nélkül ki nem vihető, ezért is szükségesnek látja az alapszabályok módosítását, mely esetben úgy az árvaház rendeltetésének kibővítése eszközöltetnék, valamint a kántortanitók nyugdijsérelme is orvosoltatnék. Addig is, mig ez megtörténik, jónak látná, ha az évi tagdíj a nmélt. püspöki kar engedélyével már 1900. évtől kezdve 1 frtra emeltetnék. Különben helyesli a kath. tanítóegyesületek véleményének meghallgatását. Központi bizottság a tett előterjesztések és javaslatok meghallgatása után határozatilag kimondja, hogy nagyon is elérkezettnek látja az időt az alapszabályok módosítására; e czélból egy öt tagú bizottságot küld ki, melynek feladata lesz a felvetett kérdések és javaslatok helyes megoldásával egy új alapszabály tervezetet kidolgozni. E czélból sürgősen keresse meg és kérje fel a hazai kath. tanitó-egyesületeket, hogy a módosításra vonatkozó javaslataikat az ötös-bizottság elnökéhez adják be. Ezen ötös-bizottság elnökéül egyhangú lelkesedéssel dr. Walter Gyula apátkanonok választatott meg ; tagjai lesznek : Csávolszky József apát-kanonok, Major János igazgató-tanitó; elnök megbizatott, hogy legjobb belátása szerint jelöljön ki és hívjon be még két tagot a bizottságba.
