Circulares literae dioecesanae anno 1899. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XV.
112 Viszhangot keltett nemes szivében hazánk minden óhaja ; lelkes gyámolóra számíthatott fölkent személyében nemzetünk minden igyekezete; pártfogásra talált áldott kebelében népünk minden panasza. Ma már nincs többé a szív, amelynek minden dobbanása nemzetünknek volt áldozva. Hideg az a kebel, amelynek forró szeretete és részvéte milliókat boldogitott. Élettelenek a kezek, amelyek kifogyhatlan jótékonysága bőségesen árasztotta szét áldásait hazánkra. Nyugvóra szállt a nemes Lélek, mint a leáldozó nap, de dicső emléke állandóan él sziveinkben és kisérni fog minden nemzedéket, mint bolygónkat az a szelid hold, amely örökös társává szegődött. Nagy nemzeti hagyomány gyanánt fog századokról századokra átszármazni drága neve, amelyet gyöngéd kegyelettel hangoztat ma Árpád honának minden gyermeke. Hő szeretete és őszinte kegyelete, amelylyel dicső alakját övezzük, mulaszthatlan kötelességünkké teszi, hogy fájdalmas elköltözésének emléknapján buzgó fohászokban róvjuk le azt a soha el nem évülhető hálát, amelylyel édes anyai erényeinek tartozunk. Azértis elrendelem ezennel, hogy f. é. szeptember hó 11-én nemes lelke üdvéért föegyházmegyém minden nyilvános templomában ünnepélyes gyász-isteni- tiszteletek tartassanak. A gyászmisére idejekorán meghívandók az összes helyi hatóságok, tanintézetek és kath. testületek, hogy ekként imáinkban egyesülve, külsőleg is tanúsítsuk kegyeletünk, szeretetünk és hálánk osztatlan egységét. Elrendelem, hogy a fenhatóságom alá tartozó összes tanintézetekben a gyászistentiszteletek után a körülményekhez mért gyászünnepélyek is rendeztessenek, hogy a serdülő ifjúság lelkében gondosan ápoltassék ekként az a hazaíiui kegyelet, amelynek sohasem lesz szabad lankadnia. Felhasználom azonban ez alkalmat arra is, hogy fájdalomtört szivem egész bensöségével ajánljam szeretett híveim figyelmébe azon nemes törekvés támogatását, amely a székes-főváros buzgó köreinek elhatározásából feladatává tette, hogy a meg- dicsöült Királyné emlékére egy nagyszerű templomot állítson. Áldozzuk készséggel filléreinket e magasztos czél megvalósítására. Méltóbb emléket nem állíthatna kegyeletünk a hőn szeretett Királyné nagy nevének, mint ha oly szent helyet létesít, amelyen az elköltözött nemes leikéért állandóan fohászokat röpíthetünk az egek Urához és szünet nélkül könyöröghetünk hatalmas védelme- és áldásaiért, amelyekre földi zarándoklásunk viszontagságos utain olyannyira szükségünk van ! Megengedem ennélfogva, hogy akár a gyász-istenitiszteletek alkalmával, akár az azokat megelőző, vagy követő vasárnapon az „Örökimádás templomának“ költségeire gyűjtések rendeztessenek. A gyűjtések eredményei egyházmegyei hivatalomhoz lesznek küldendők, ahonnan azok a gyűjtő bizottsághoz fognak áttétetni. Vajha viszhangoztathatnák minél előbb a szentelt boltivek bánatos sziveink azt a jámbor fohászát: „Nyújtsad Urunk hívednek az üdülés helyét, a nyugalom boldogságát és világosságodnak fényességét. “