Circulares literae dioecesanae anno 1898 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
IX.
Tisztelendő Testvérek! Mélységes fájdalomtól lesújtottál!, az emberi gonoszság nagyságától megdöbbenve, remegő kézzel Írjuk e sorokat Hozzátok. Nemzetünk édes anyjának, Erzsébet királyné Ö Felségének bennünket oly melegen szerető szive megszűnt dobogni! Országunknak nincs többé védő angyala! Idegen földön, ahol súlyos testi szenvedései közepeit enyhet és üdülést keresett, Genfben f. hó 10-én délután gyilkos kéz oltotta ki drága életét! Nem a csendes halálnak rendes utján költözött el körünkből. Erőszakosan rabolta el tőlünk az orgyilkosnak borzadalmas tette. Kegyetlen volt, nagyon kegyetlen az a kéz, mely Úrnőnket, királynénkat, vigaszunkat, büszkeségünket durva módon szakította le szivünkről. Kegyetlen *volt az a tör, mely millióknak szivét sebezte meg véresen. Sír, zokog a nemzet és a zsoltárossal panaszkodik Isten előtt: „Körülvettek engem a halál fájdalmai ; a gonoszság árjai megháboritot- tak engem; elővettek a halál tőrei.“ Zsolt. XVII. 5. De Tisztelendő Testvérek, ne merüljünk el egészen fájdalmaink tengerében! Vigasztalnunk, erősítenünk kell azoknak sziveit, kiket e rémü- letes csapás a legborzasztóbban érintett! 0 Felsége a király életének támaszát, fényét ; Gizella és Mária Valéria föherczegnök ö Fenségei a legszeretöbb édes anyát, a felséges uralkodó család legkedvesebb rokonát veszítették el. E nehéz órában az alattvalók szeretetének és hűségének kell felemelnie a király és az uralkodó család lelkét. Boruljunk le azért Isten elé és kérjük szivünk egész hevével az ég Urát, hogy kegyelmeinek bőséges áldásával enyhítse Ö Felségének és a királyi családnak mélységes szenvedését. Kérjük a szomorúak Vigasztalóját, hazánk Nagyasszonyát, hogy hatalmas közbenjárásával legyen segítségére a Felséges Urnák, midőn Isten a szenvedések ezen újabb kelyhét adja kezébe. IX. 4973. sz. Erzsébet királyné ő felségének halála.
