Circulares literae dioecesanae anno 1898 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

III.

24 365. sz. A Simor- és Szabó-alapit- vány kama­tainak szét­osztása. niellett ismertetendők a következők: az eperfa tenyésztés, tekintettel a selyemhernyó tenyésztésére. A szőlőművelés, tekintettel az amerikai fajok tenyésztésére. A faiskolák és a gyümölcsösök berendezése, élösövények készitése. Gazda­sági fák ültetése, tekintettel a futó homok területekre, utakra, hegytetőkre, és azok­nak hefásitására. A fák betegségeinek gyógyítása, azok ellenségeitől való védekezés. Gyümölcsfajták ismertetése (pomologia). A gyakorlati tanítás mellett és azzal kapcsolatban, alkalomszerüleg a követ­kező elméleti magyarázatok adandók elő: a fákról általában. A fák külső tagjainak ismertetése. Táplálkozás, növekedés, szaporodás külsőleg észlelhető folyamatai. A fák általános életföltételei. A talaj (a különböző talajnemek és ezeknek megmunkálása, talajművelő eszközök, talaj javítás, trágyázás). A nedvesség, a levegő, a meleg és világosság szerepe a növények életében teljesen gyakorlati példákon fejtegetve. A csírázás feltételei. A fák és cserjék leiró ismertetése. A fák és cserjék természetrajzi leírása a talaj és éghajlat iránt való igényeiknek, tenyésztésük módjának és különböző czélokra való felhasználásuknak ismertetésével. • a) A kerti gyümölcsfák és cserjéknél; b) A gazdasági, erdei és díszfáknál, valamint cserjéknél. Ezen tantervben felsorolt elméleti anyag tanítható ugyan a népiskolai termé­szettudományi és gazdaságtani oktatás keretében is az erre kiszabott órákban, de sok­kal czélszerübb azoknak a gyakorlat alkalmával és azzal párhuzamban való tanítása, minthogy e téren az elmélet elválaszthatlan a gyakorlattól; az elméleti részek tehát nem képeznek az iskolában önállóan tanítandó fejezeteket. Úgy az elméleti, mint a gyakorlati ismeret anyag folytonosan ismétlendö, egyrészt azért, hogy az ismeretek a tanulók emlékezetébe jól bevésődjenek, másrészt azért, hogy a tanulók a munkát a szokás által megkedveljék és kéziügyességük fejlődjék. Budapest, 1894. évi október hó. A b. e. Simor János bibornok herczegprimás által letett iskolai alapítvány­nak kamatai a Szabó József püspök által létesített alap kamataival együtt a lefolyt 1897. évben 6959 frt 66 krt tettek ki, mely összeg a következő kath. iskolák; to­vábbá szegényebb javadahnazásu vagy egyébként segélyre érdemes tanítók között osz- tatik szét. A segélyben részesült községek a következők: Albaár 50 frt, Alsóbottfalu 100 frt, Alsómerasicz 50 frt, Balassagyarmath 250 frt, Böös 100 frt, Csesztve 50 frt, Csiliz-Radvány 100 frt, Dorogh 150 frt, Dömös 100 frt, Endrefalva 50 frt, Farnad 50 frt, Garamszöllös 50 frt, Gyerk 100 frt,. Házasnénye 50 frt, Ipolybél 50 frt, Ipolyszécsényke 50 frt, Jókö 50 frt, Keszeg- falva 100 frt, Kisoroszi 50 frt, Kökeszi 50 frt, Lédecz 50 frt, Leszenye 50 frt, Libád 50 frt, Luka 50 frt, Nagyabony 50 frt, Nagycsalomja 50 frt, Nagykovaló 50 frt, Páld 50 frt, Radosna 50 frt, Sissó 300 frt, Szalmatercs 100 frt, Szenese 50 frt, Sztrázsa 50 frt, Tesmag 50 frt, Turóluka 50 frt, Vág-Szt.-Kereszt 185 frt, Vészka 50 frt, Vicsap- Apáthi 100 frt, Vradiszt 50 frt, Zsitva-Födémes 100 frt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom