Circulares litterae dioecesanae anno 1896 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
VIII.
61 tartózkodási helyet, elégséges, ha a házasulók vagy azok egyike átmenetileg tartózkodik a d—i anyakönyvi kerületbe tartozó Dárda vagy Kis-Dárda községben. Megjegyzem továbbá, hogy ha Cs. Fülöp eszéki lakos, aki állítólag csongrádi községi illetó'ségü, az 1895. évi 27,243. I. M. számú utasitás 20. §-ának 3. bekezdése értelmében községi illetőségi bizonyitványnyal igazolja, hogy csakugyan Csongrádon bir községi illetőséggel, akkor az a körülmény, hogy ő izraelita, jegyese pedig névszerint R,. Terézia római katholikus és osztrák honos, a valláskülönbség nem áll útjában annak, hogy a nevezett felek a magyar törvény szerint érvényes házasságot köthessenek, mert az 1894. évi XXXI. t.-cz. 109. §-a értelmében, ha Magyar- országban községi illetó'séggel biró magyar állampolgár férfi külföldi nó'vel köt házasságot, a házasság érvényessége, a nó' kora és cselekvő' képessége kivételével, a magyar törvény szerint ítélendő meg, a miből következik, hogy a cultus disparitas akadálya, mely a nő hazai joga szerint fennáll, melyet azonban a magyar törvény nem ismer, a jelen esetben nem gátolja a nevezett felek házasságának érvényes megkötését. II. A házassághoz szükséges gyámhatósági beleegyezést megtagadó árvaszéki határozat ellen a közigazgatási bizottsági gyámügyi felebbviteli küldöttségéhez való felebezésnek van helye. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi febr. 23-án 14,314. sz. alatt hozott határozata. B. vármegye közigazgatási bizottságának. H. Ferencz albertfalvai lakosnak felebbezését a vármegye árvaszékének 19,672/895. szám alatt hozott és a nevezettnek házasságához az 1894. évi XXXI. t.-czikk 8. §-a szerint szükséges gyámhatósági beleegyezést megtagadó határozata ellen, az 1877. évi XX. t.-cz. 212. §-ának harmadik bekezdése alapján a közigazgatási bizottságnak oly felhívással küldöm meg, hogy az árvaszék határozatát az idézett törvény 216. §-a szerint alakított gyámügyi felebbviteli küldöttsége által másodfokban vizsgáltassa felül és a másodfokú határozatnak az érdekelt fél részére leendő kézbesítése iránt intézkedjék. III. Magyar állampolgár külföldön kötött házassága nem érvénytelen azért, mert előzetesen Magyarországon kihirdetve nem volt. Ezen mulasztás azonban büntetés alá esik. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi márczius hó 11-én 11,977. sz. alatt kelt határozata. A szófiai diplomácziai ügynökségnek múlt évi deczember hó 1-én 5694. sz. alatt kelt átirata szives tudomás s az érdekeltek tudósítása végett a m. kir. igazságügyminiszter úrral egyetértőleg értesitem a czimet, hogy Gry. János csokonyai illetó'ségü és P. Terézia horvát-szlavonországi irreghi községi illetó'ségü magyar honosok házasságát, melyet Szófiában a megkötés helyének törvényei szerint 1895. évi nov. 17-én kötöttek, nem lehet érvénytelennek tekinteni azért, mert ez a házasság Magyar- országon az 1894. évi XXXI. t.-cz. 113. §-a értelmében kihirdetve nem volt és mert Gy. János nem eszközölt ki a m. kir. igazságügyminiszter úrtól az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 59. §-ának második bekezdéséhez képest tanúsítványt arról, hogy házassága hazájának törvényei szerint akadályba nem ütközik. A magyarországi kihirdetés elmulasztása ugyanis az 1894. évi XXXI. t.-cz. 27. és 113. §-ai szerint csak tiltó akadály, és igy nem vonja maga után a házasság érvénytelenségét, ámbár e mulasztás miatt a házasulók az 1894. évi XXXI. t.-czikk 124. §-ában meghatározott büntetés alá esnek.
