Circulares litterae dioecesanae anno 1896 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XV.

120

Az első szabályzat alatt álló kisebb testvéreket, kik az Isten igéjét élő szóval hirdették és a szerint éltek, fejedelmek éppen úgy, mint a nép óhajtva kereste. Hasonló - képen a második szabályzat alatt álló szent életű Ferenczrendü apáczák is szent Klára vezetése mellett az egész világon elterjedtek. Számtalan világi ember pedig szent Ferencz harmadik rendjébe lépett és jámbor keresztény életűkkel a világnak ragyogó például szolgáltak. Ezek között különösen kitűnt Magyarország királyi csemetéje szent Erzsébet, Lászlónak, Thüringia fejedelmének hitvese, ki szent Ferencz erényeinek legdicsőbb követőjévé lett.

Ezek és ehhez hasonlóak Lengyelország szent királynőinek szivét annyira fellelkesitették, hogy tüstént szent Ferencz harmadik rendjébe léptek és magát a rendet is Lengyelországban meghonosították. Boleszló király pedig hitvese, Kunigunda iránt való csodáló tiszteletéből és Salome nővére iránt való szeretetéből az első rendbeli kisebb testvéreket és a második rendbeli apáczákat is behozta országába és elhatározta, hogy a testvérek részére nagy költséggel pompás templomot épittet. De mivel a tatárok rémitő pusztításai miatt a királyi kincstár teljesen kiürült, a nagylelkű királyné, Kunigunda, Saloméval együtt saját hozományát áldozta fel a templom felépítésére és a művet szerencsésen be is fejezte. Ily módon nemcsak ő volt az első, a ki szent Ferencz rendjét Lengyelországban meghonosította, hanem az első szent Ferenczről nevezett templomot is ő építtette Krakóban. Hogy mennyi jó háramlóit ebből a hazára, bizonyítja a történelem. A litvánok és ruthének katholikus hitre való megtérítése és e két nemzetnek Lengyelországgal való egyesítése, amely így gyarapodva, a legszebb virágzásnak indult, nagyrészben szent Ferencz Fiainak érdeme. Mindezeknek, nemkülönben hazánk ez után való fejlődésének szerzője és megalapítója szent Kunigunda vala. Mikor 1729-ben Boleszló király, a kit szent Kunigundával való tiszta házassága miatt „szemérmesnek“ neveznek, meghalt, a szent szúz mesterének, szent Saloménak példáját követve, hogy földi jegyesének méltó temetést rendezzen, a király temetésének napján égi Jegyesének, Jézus Krisztusnak ruhájába öltözött s e bűnbánó öltözetben jelent meg sz. Ferencz templomában özvegy nővérével, Jolántával együtt. Ennek láttára könnyek zápora hullott mindenki szeméből s a tanács és a nép hangosan követelte, hogy Kunigunda maradjon a királyi trónon egész élete végéig. 0 azonban egyedül Istennek akarván szolgálni, szívesen lemondott az uralomról és nővérével Jolántával Magyarország határára, O-Szandeczbe vonult. Es itt száz szűznek való terjedelmes kolostort épitve, mint szent életű apátnő még 13 évig élt. Jolánta pedig kevés idő múlva saját fejedelemségének fővárosába, Gnieznoba költözött és ott épített zárdát a rendjebeli nővéreknek. Mindakét szentéletű testvért, kik úgy éltökben, mint holtuk után számtalan csodát műveltek, az Apostoli Szentszék boldoggá avatta és ünnepiesen Magyar- és Lengyelország védőszentjeivé nyilvánította. Oltáraikat nagy tiszteletben tartják a lengyelek, a kik Magyarország e két leányát földjük legszebb virágai gyanánt tisztelik. Ereklyéiket mint a kath. hit letéteményét és a magyarokkal való barátság zálogát, a legnagyobb tisztelet jeleivel halmozzák el.

E két magyarországi szent leány jámborságának emléképületei mind a mai napig fennállanak Lengyelországban. De a legpompásabbikat, t. i. a szent Ferenczről nevezett krakói templomot részint az idő, de különösen irtóztató tűzvészek, nemkülönben ellenséges fegyverek pusztításai következtében végromlás fenyegeti. Végre 1850-