Circulares litterae dioecesanae anno 1895. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
VI.
53 jegyesek megszűntek osztrák alattvalók lenni, az esetben az osztrák házassági törvény figyelmen kívül hagyható, de az illetők elvesztik osztrák illetőségöket. c) A belügyminisztérium által 1851. november 6-án 18,801. sz. alatt kiadott rendelet tiltja, hogy a tivoli és vorarlbergi származású cselédek, napszámosok, iparossegédek az illető politikai hatóság beleegyezése nélkül külföldön házasságra lépjenek. d) Az 1852. évi julius 8-án 12,396. sz. a. kiadott helytartósági intézvény szerint bajorországi alattvalókat hazánkban házasságra bocsátani nem szabad, hacsak kivándorlási engedélyt fel nem mutatnak, vagy oklevéllel nem igazolják, hogy házasságukat semmiféle akadály nem gátolja. Ily igazolvány nélkül külföldön kötött házasság érvényes ugyan, de jogilag hátrányos és fogsággal is fenyithető. Azonban bajor származású nők engedély nélkül is köthetnek honunkban házasságot, de ez esetben elvesztik bajor illetőségöket. e) A vallás- és közoktatásügyi Minisztérium által 1871. april 20-án 7922. sz. alatt kiadott rendelet szerint a bádeni nagyherczegség alattvalói, ha hazánkban házasságra lépni akarnak, engedélyre ugyan nincs szükségük, de kötelesek honi hatóságuknak bizonyitványát felmutatni, hogy házasságra lépésöket bejelentették és hogy e czélból hazájokban is kihirdetve lettek. (Circ. 1871. 35. lap.) f) Svájczi alattvalóknak az ottani törvények megengedik, hogy külföldön, tehát hazánkban is a mi törvényeink szerint köthessenek érvényes házasságot; de mégis tanácsos a svájczi illetőségű jegyestől kívánni oly bizonyítványt, hogy házasságát hazájának törvényei nem gátolják. g) Az olasz alattvalók, ha nálunk házasságra lépni akarnak, kötelesek igazolványt beszerezni arról, hogy házasságukat az olasz törvény nem gátolja, mely különben érvényesnek tekinti a külföldön, tehát hazánkban is kötött házasságot, ha az a mi hazai törvényeink értelmében jött létre. h) A francziaországi alattvalók által külföldön, tehát Magyarországban is, kötött házasságok érvényeseknek tekintetnek, ha a külföldi, tehát hazai törvényeink pontos megtartásával köttettek. Azonban a házasság polgári következményeinek biztosítása végett tanácsos, hogy az illető a franczia hatóság bizonyitványát mutassa elő az iránt, hogy a franczia törvény házasságát nem gátolja. Az ily házasok hazánkban kötött házasságukat három hónap alatt a budapesti franczia ügyvivőnél bejelenteni tartoznak. i) A német birodalomból származó jegyesek, ha hazánkban házasságot kötni akarnak, ebbeli szándékukat a diplomáciai ügyvivőnél bejelenteni és az illető plébános által kiállított oly bizonyitványt felmutatni tartoznak, hogy a magyarországi jegyes részéről semmiféle házassági akadály nem forog fenn. A német jegyesre nézve netán fennforgó házassági akadályok alól való fölmentés kieszközlése végett szintén a diplomáciai ügyvivőhöz (konzulátus) kell folyamodni és az ő eljárásának eredménye fog a további teendőkre nézve irányadóul szolgálni. k) Spanyolország és az angol állam alattvalói, valamint az éjszakamerikai egyesült államok polgárai, ha külföldön, tehát hazánkban is házasságra lépni szándékoznak, az illető polgári hatóság házassági engedélyét megszerezni nem kötelesek, hanem az általok külföldön megkötött házasság saját hazájokban is törvényes házassági