Circulares litterae dioecesanae anno 1894. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
I.
3 „In praesenti tempore Vestra abundantia illorum inopiam suppleat, ut et illorum abundantia Vestrae inopiae sit supplementum.“1) Si ille divini amoris, quem in magno Catholicorum Congressu conspeximus lucescere, ignis Vos ad enumerata perficienda moverit; si ita ille corda, sensus et intelligentias Vestras accenderit, ut verum Ecclesiae et Patriae bonum, salutem animarum, gloriam Jesu Christi respicientes, parati sitis ad ardua et gravia; si illo agitati a coepto nullis quae experiemini, incommodis, nullis, quae officient, obstaculis absterreamini; si eodem igne exsiccati sciveritis esurire et sitire et vestibus spoliari et colaphis caedi; si maledicemini, benedicere, si persecutionem patimini, sustinere, si blasphemamini, obsecrare; si ita arserint illo igne corda Vestra, ut „neque vita, neque Angeli, neque principatus, neque virtutes, neque instantia, neque futura, neque fortitudo, neque altitudo, neque profundum, neque creatura alia.“2) neque mors neque vita Vos separet a charitate Dei, quae est in Christo Jesu: tune V. V. F. F.! Nostri non poterunt labores non abundare fructibus, nec pugna non repoi’tare victoriam. „Si qua ergo consolatio in Christo; si quod solatium caritatis; si quae viscera miserationis: implete gaudium meum“®) digne Evangelio conversando; fidei Evangelii collaborando; et in nullo terreamini ab adversariis, quia Vobis donatum est pro Christo non solum ut in eum credatis, sed ut etiam pro illo patiamini.“4) „Gratia Domini nostri Jesu Christi Vobiscum. Charitas mea cum omnibus Vobis in Christo Jesu. Arnen.“5) Datum Budapestini Dominica in Septuagesima 1894. Dicsértessék a Jézus Krisztus ! E keresztényi szép köszöntéssel üdvözlöm tisztelt és szeretett hitsorsosaimat, kik e helyütt megjelentek. Legyen tanácskozásainkban mindig vezérelvünk : in principiis unitas, in dubiis libertas, in omnibus caritas. T. nagygyűlés ! Bár az alkotmányos jog azon terén mozgunk, mely egy szabad nemzet minden egyes polgárát megilleti : mégis szokatlannak tűnhetik fel kilenczszázados nemzeti életünk alatt tudtommal ezen első országos katholikus nagygyűlésünk. A múltban a katholikusok nem is érezték szükségét annak, hogy vallási jogaik, lelkiismereti szabadságuk védelmére tömörüljenek, lévén a katholikus vallás hazánkban 1848-ig uralkodó vallás, melyhez törvényeink, intézményeink simultak; a jelzett évben azonban úgy politikai, mint egyházi viszonyaink átalakultak. A politikai téren a rendi alkotmányt a népképviseleti felelős parlamenti kormányforma váltotta fel. Az egyházi téren a katholiczizmus helyzete a többi törvényesen bevett, minden egyes vallásfelekezetre különbség nélkül megállapított jogegyenlőség és viszonosság mellett szintén megváltozott. Ezen átalakulás következtében sem nekünk, az ősi katholikus vallás hiveinek, Nr. 258. Sermo Cardinalis habitus in Catholicorum magno Congressu. *) II. Cor. VIII. 14. - 2) Rom. VIII. 38, 39. — 8) Philip. II. 1, 2. — 4) Philip. I. 27, 28. — 6) I. Cor- XVI. 23, 24.
