Circulares litterae dioecesanae anno 1893. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Vaszary principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
X.
86 Translatum : 8530 fl. Sissó................................................ 100 ff Steffoltó .......................................... 10 0 Suránka .......................................... 5 0 Szentmihályur ............................... 10 0 ?? Szkiczó .......................................... 2 00 ?? Szobotist..................................... 60 fi Tópatak (Kolpach)...................... 200 ff Latus : 9340 fl. Strigonii, die 5. Junii 1893. Translatum : 9340 fl. Turóluka ..................................100 ., Ú ny.......................................... 200 „ . V agyócz..................................100 „ V ágszentkereszt........................100 „ Vajka..................................... 60 „ V ámosmikola.............................100 „ Verbócz........................................100 „ Insimul : 10.100 fl. A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSI M. KIR. MINISTERTŐL. 533. ein. szám. Nr. 3398. Rescriptum Minist. Cult, de lue pecorum. Az ország északnyugati részeinek szarvasmarha állományában, több helyütt járványosán uralgó ragadós tüdőlob betegség mielőbbi gyökeres kiirtása czéljából, legújabban alkotott 1893. évi II. t.-czikk végrehajtása tárgyában, van szerencsém a főtiszt, főhatóságot nagybecsű közbenjárására felkérni. A földmivelésügyi m. kir. minister úrral egyetértőleg ugyanis különös súlyt fektetünk a lelkészek és tanítók közreműködésére, azon vidékeken, ahol a ragadós tüdőlob betegség fellépése eddig észleltetett, és ahol ennélfogva az irtás eszközöltetik. Ezen vidékek a következők : Árva, Bács, Hont, Gömör, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Sáros, Szepes, Trencsén, Túrócz és Zólyom vármegyék, Pozsony és Selmecz- Bélabánya sz. kir. városok területei. A lelkészek és tanítók ugyanis különösen hathatósan támogathatják a kormánynak a tüdőlob kiirtására irányuló törekvését az által, ha úgy a szószékről, valamint az iskolában a népet jól felfogott érdekeinek követelményei felől kitauitani és arról felvilágositani törekednének, hogy mennyiben érdekében áll minden egyes embernek, az állatain észlelt megbetegülést az elöljáróságnál azonnal bejelenteni. Eigyel- meztetendők az állatok tulajdonosai arra, hogy a ki a törvényben előirt ezen kötelezettségének pontosan eleget tesz: és ezen bejelentés alapján a hatósági szakértő állatát megvizsgálja (a mely vizsgálat a tulajdonosra nézve semmi költséggel nem jár) és a kinél az ezen vizsgálat alapján netán tényleg betegnek vagy gyanúsnak talált állatot a hatóság levágatja, annak a birtokosnak levágott állataiért a bőségesen megszabott kártalanitás azonnal, készpénzben ki fog fizettetni. Ha azonban a birtokos elmulasztja a bejelentést, akkor a birtokos az eldöglött marháért nem kap kárpótlást, sőt az eltitkolás miatt még meg is bünteti. Ugyanezen alkalommal igyekezzenek továbbá a népet egyúttal arra is buzdítani, hogy azokon a vidékeken, a hol a tüdőlob irtása végrehajtatott, a kisajátított állatokért nyert kárpótlási összegeket az illető gazdák ismét hasznos beruházásokra fordítsák, tehát első sorban ismét állatokat szerezzenek ; és pedig akként, hogy e czélból ne maguk menjenek a vásárra ('miután az uj állatokat távolabbi, járványmentes vidékekről kellene beszerezniük), hanem forduljanak e végből az illető vidéki gazdasági egyesülethez és vegyék igénybe ezeknek támogatását szándékaik megvalósításában.
