Circulares litterae dioecesanae anno 1892. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Vaszary principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
IX.
49 Ad 1. et 2. „jDe morte prioris coniugis certo constare posse etiam ex praesumptionibus, indiciis et adminiculis aliisque probationibus quae de jure communi admittuntur, dummodo legitimae sint ac sufficientes, iuxta ea, quae habentur Nr. 6 Instructionis Supremae huius Congregationis S. Officii: Ad probandum obitum alicuius coniugis.“ Ad 3. ,,Negative ad primam partem, affirmative ad secundam; nisi forte aliquis ex interessé habentibus appellationem interposuerit.u Sequenti vero feria VI. die 8. dicti SSmus D. No. Leo div. prov. Pp. XIII. in audientia r. p. d. Adsessori S. 0. impertita, relatam sibi Eminentissimorum Patrum Cardinalium resolutionem benigne adprobare dignatus est subscriptus I. Mancini S. R. et U. I. Not. Strigonii, die 24-a Aprilis 1892. Köztudomású dolog, bogy a legközelebb lefolyt években országszerte számos pénzintézet keletkezett, melyek nagy pénzkészletüket úgy értékesítik, bogy 5 és 57s % kamatösszeg évi lefizetésével 30—40 évi amortisatio mellett tartozásuk törlesztését az adósoknak ajánlják. Ennek folytán az esztergomi főkáptalan gondozására bizott tetemes kész- pénzbeli tőkék fel lettek mondva, illetőleg visszafizetve és miután ezeket az alapítványok koczkáztatása nélkül, másrészt pedig pénztkereső és elegendő biztositékot nyújtó uj adósok hiányában magánosoknál megint elhelyezni nem lehetett, az alapítványi főpénztár a visszafizetett tőkeösszeg erejéig m. államkötvényeket vásárolt, melyek 4 százaléknál többet alig kamatoznak, holott ugyanazon pénztár a nála készpénzben elhelyezett kegyes alapítványok után évi 5-ös kamatot fizetett. Miután tehát az eddigi 5 % kamatláb a tartalék-alapnak — melynek rendeltetése : a veszélyben forgó és be nem hajtható tőkéket, mint szintén a Curatela összes kiadásait fedezni, valamint a be nem hajtható kamatokat előlegezni, — fennállását fenyegeti : a főkáptalan tekintve a megváltozott pénzviszonyokat, 1891. és 1892. márczius hóban tartott consistoriumaiban a készpénzbeli alapítványok után járó kamatoknak 5 °/o helyett 4 °/0-ra leendő leszállítása mellett nyilatkozott, és határozatba ment : 1- ször. Hogy az alapítványi pénztár a nála elhelyezett m. államkötvények után járó eddigi kamatlábot fentartja, azaz kamat fejében annyit fizet, a mennyit a kötvény évenkint jövedelmez; 2- szor. Hogy az ugyanott elhelyezett cs. és kir. aranyak után járó félévi kamatot mint eddig f. é. junius hó 30-áig fizesse ki, és azokat 1892. július hó 1-én a hivatalos tőzsdei árfolyam szerint beváltva, illetőleg visszafizetve, a nyert készpénzbeli összeg erejéig a részletes alapítványi pénztárak részére, m. kir. Regale-váltsági kötvényeket, beszámolás mellett vásároljon, melyek után a kamatjogosultak a kötvénynek megfelelő kamatot ezentúl élvezendik ; —• végül 3- szor. Hogy az alapítványi főpénztár az összes készpénzbeni betétek, azaz alapítványok után 1892. január hó 1-től egész 1892. julius hó l-éig 5 %-ot: ezentúl 2193. sz. 1 Az esztergomi főkáptalan az általa kezelt tőkék után ezentúl 4°/o kamatot fog fizetni.
