Circulares litterae dioecesanae anno 1890. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
XXIII.
147 9. Elnök ur előterjeszti számadását azon 1000 írtról, melyet a múlt évi gyűlésen a bizottság sürgős segélyezésekig, szabad rendelkezésére bocsátott. Előadja, hogy 29 segélyezett között 900 irtot osztott ki. Ajánlja egyúttal, bogy a fennmaradt 100 írt a most rendelkezésre álló összeghez csatoltassék. A bizottság közhelyesléssel veszi tudomásul az előterjesztést és nemcsak elfogadja, hogy a megmaradt 100 frt az elnöki javaslat értelmében használtassák fel, hanem Begovcsevich Róbert indítványára elhatározza, hogy az idén is bocsátassék az elnök ur rendelkezésére bizonyos összeg az érintett czélból. Az összeget magát legszivesebben a beérkezett folyamodványok átvizsgálása és a segélyek megállapitása után határozná meg. 10. Elnök ur előadja, hogy összesen 105 folyamodvány érkezett be. Mindezek az egyházmegyei hatóságok utján érkeztek régebben. Érkezett azonban még utólag is több folyamodvány. Ezeket, részint mivel a batáridőn túl érkeztek, részint mivel nem az egyházmegyei hivatalok utján küldettek, mellőztetni kéri. Mielőtt a folyamodványok ismertetését megkezdené, czélszerünek tartaná megállapítani, kapjon-e a folyamodók mindegyike, vagy csak néhány a segélyt. Dr. Koszival István teljesen osztja az elnök ur nézetét és szintén a mellett van, hogy a később érkezett és nem az egyházmegyei hivatal utján küldött folyamodványok figyelmen kívül maradjanak. A segélyosztásra nézve pedig oda nyilatkozik, hogy ne mindnyájan, hanem a legnagyobb szükségben levők részesüljenek az alap jótéteményében. Begovcsevich Róbert szintén e nézetét fejezi ki, megjegyezvén egyúttal, hogy különös tekintetben részeltette a bizottság azon folyamodókat, kik az alap jótéteményét még nem élvezték. 11. Ezek után az elnök ur előterjeszti a folyamodványokat és ismerteti azok tartalmát. A bizottság beható megvitatása után a folyamodványokban előadott indokoknak, 68 kérvényezőt határozott segélyben részesíteni, egyenként 30 frtnyi ösz- szeggel, a mi 2040 frtot tesz ki. A fennmaradó 946 frt 65 krt pedig az elnök ur rendelkezésére bocsájtja a sürgős segélyezések czéljából. A segélyben részesített 68 folyamodó a következő: Droexler József tölgyesi, Krizs József százdi tanítók; néhai Gasparovich Károly sissói tanító árvái ; Schultz Pál pecseneczi tanító ; Pottokár Ferencz volt nyer- ges-ujfalusi tanító özvegye ; Schottert Ferencz vajkai, Tuschter József rigyiczai, Wunsch Ferencz adácsi, Polgáry Gáspár ároktői tanítók ; Brommer József volt szől- lősi tanító özvegye ; Czermann Ferencz móriczhidai, Kémes József téthi, Kuzó Ferencz nyug. lajta-ujfalusi, Füzy István beledi, Öveges Alajos győr-peéri tanítók; Belső István volt rádi tanító özvegye ; Horváth Mihály volt zala-merényi tanító özvegye ; Rull Ferencz szellői, Molnár Tivadar szilágyi, Suarda István székelyi tanítók ; Csáki Zsigmond volt ptispök-szent-erzsébeti tanító özvegye; Ajter Péter virágosi tanító ; Pintér István értényi tanító özvegye ; Szabó István polgárdi, Metzker István nadapi tanítók ; Erdélyi Adolf volt veregi tanító özvegye ; Gallér József kápolnás- nyéki, Fürschatz Antal méreni, Tomsics Antal csémi, Kárlovics Mihály halegyai tanítók ; Graf Ferencz volt oberi tanító özvegye ; Kosicli Ferencz kapczai, Magyar
