Circulares litterae dioecesanae anno 1885 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae

III.

20 Nr. 1002. Rescriptura minist, de cbartis, quae cautionis instar acce­ptari possunt­Sonat, prout sequitur: „A vallás és közoktatásügyi m. k. ministertől. 1782. ein. sz. Főmagasságú Bibornok Hcrczeg Prímás és Érsek Űr ! A m. kir. pénzügyminister úr f. évi deczember lió 19-én 74134. szám alatt valamennyi pénzügyi hatósághoz és hivatalhoz intézett ős velem is közölt rendeleté­ben a földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. minister úrral egyetértőleg kijelen­tette, hogy a nagyszebeni földhitelintézetnek 5Vs % -os, 24 év alatt törlesztendő s 20 %-nyi jutalommal ellátott 100, 500 és 1000 frtos, továbbá 6%-os 17 év alatt tör­lesztendő s 5 %-nyi ráfizetéssel ellátott 100 és 1000 ftos, és végül 6 %-os 27 óv alatt törlesztendő jutalom nélküli, valamint 572-os 31 év alatt törlesztendő s ugyancsak jutalom nélküli 100, 500 és 1000 ftos záloglevelei a közigazgatás minden ágazatában üzleti biztosítékul, és az 1882. junius hó 27-én 33062. sz. alatt kelt és általam Emi- nentiáddal is ugyanazon év 1198. ein. szám alatt közölt rendeletének 8. kikezdése értelmében bánatpénzül is elfogadhatók. Miről van szerencsém Eminentiádat f. évi november hó 2-án 1469. ein. sz. alatt kelt intézvényem kapcsán szives tudomás és miheztartás végett értesíteni. Fogadja Eminentiád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását Budapesten, 1884. évi deczember hó 30-án. Trefort s. k.“ Strigonii, die 2-a Februarii, 1885. 1003. sz. Az egészség­tan tanításáról a népisko­lákban. A test egészsége legdrágább földi kincse lévén minden embernek, annak föntartása és ápolása, az arra vonatkozó ismeretek elsajátítása, minden egyesnek egyik főkötelességét képezi. Az egészségügynek ily kiváló fontossága mellett mi sem ter­mészetesebb, minthogy azt az országos törvényhozás is fölkarolta és egy külön tör­vényben rendezte, a positiv törvény ereje és tekintélyével kötelességévé tevén minden honpolgárnak azt, amire úgyis már a természeti törvény kötelezi és amit Krisztus Urunk az irgalmas Szamaritánusról szóló és az életmentés gyakorlati alkalmazását híven feltüntető példabeszédében oly meghatóan ecsetelt, meghagyván, hogy mi is hasonlóképen cselekedjünk. (Luk. 10, 37.) Az 1876. XIV. tcz. 39. §-a ugyanis egye­nesen kimondja, hogy „rögtöni balesetek, valamint gyanítható tetszhalál alkalmával a segélynyújtás mindenkinek, ki ehhez tettel vagy tanácsával járulni képes, köteles­ségében áll.“ Ugyanezen törvény intézkedik egyúttal, hogy „a rögtöni balesetek által sújtottak megmentése és segélyezése iránt a lakosság népszerű oktatás által kellőleg felvilágosittassék“ (41. §.) az e szakaszban említett oktatásra nézve elrendelvén, hogy az, „a felnőttek oktatásával eszközlendő“ (42. §.) és „általában az egészségügy szem­pontjából főfigyelmet érdemlő szabályok a népiskolákban tanitandók.“ A törvény ezen intézkedéséből kifolyólag a nagym. vallás és közokt. m. kir. Ministerium egy megfelelő Tankönyv- és Vezérkönyvet szerkesztetett és azoknak egy-egy példányát folyó évi január hó 3-án 48761 1884. sz. a. k. s alább közlött át­iratával hozzám megfelelő intézkedés végett áttette. A törvény rendelkezései értelmében ennélfogva meghagyom és elrendelem, hogy az egészségtan és életmentés a főegyházmegyóm területén fekvő összes katho- likus népiskolák tantárgyai közé fölvétessék és az 1883. évi február hó 23-án 1289. sz. alatt közölt tanterv keretén belül taníttassák, mi legczélszerűbben eszközölhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom