XIII. Leo pápa Ő Szentségének apostoli körlevele a szabadkőművességről (Esztergom, 1884)
24 első sorban pedig az, hogy az emberek a szabadság, testvériség és jogegyenlőség áldásait élvezni fogják, nem azt, melyet a szabadkőművesek fonákul kigondoltak, de azt, melyet Krisztus Urunk szerzett az emberiségnek s melyet szent Ferencz követett. Az „Isten fiainak“ szabadságát értjük, mely által sem a sátánnak, sem a kéjvágyaknak, ezen legkegyetlenebb zsarnokoknak, nem szolgálunk ; olyan testvériséget, melynek eredete az Istenben, mindenek teremtöjében és atyjában van, olyan egyenlőséget, mely az igazság és szeretet alapjain nyugodva, az emberek között minden különbséget meg nem szüntet, hanem az élet, a kötelmek, a törekvések különféleségéből azon bámu- latraméltó érzelemegységet, azon összhangzatot hozza létre, mely az államnak hasznára van s méltóságát emeli. Harmadszor, elődeink bölcsen egy intézményt hoztak létre, mely időközben szünetelt ugyan, de mely a jelen időben mintaképül szolgálhat. Az ipariskolákat és ipartársulatokat értjük, melyek a vallás vezetése mellett, épugy alkalmasak a vagyon, mint a tiszta erkölcs védelmére. Ezen társulatok hasznát amint sok időn keresztül s nagy megpróbáltatások között élvezték őseink, kétségkívül érezni fogja korunk is annál is inkább, mert nagyon is alkalmasak a titkos társulatok hatalmának megtörésére. A nyomorban sínlödő iparosok amellett hogy helyzetüknél fogva leginkább szorulnak szeretetre és vigasztalásra, a titkos társulatok csalárdságainak, álnok csábításainak és fogásainak is leginkább vannak kitéve. Ez okon irgalmas kegyelettel segíteni és a jó társulatokba édesgetni kell őket, hogy elkerüljék a rosza- kat. Ennélfogva nagyon szeretnék, ha ezen egyesületek, idomitva a mai időkhez, a püspökök védnöksége alatt, a nép üdvére ismét behozatnának. S nem csekély örömünkre szolgál, hogy sok helyen ily társulatok s védnöki egyesületek már is életbe léptek s
