Circulares litterae dioecesanae anno 1884 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae

XXVIII.

T 11. Lakásaikat a hitoktatók szabadon választhatják; ajánltatik egyébként, hogy lehetőleg a zárdákban, plébániákban, vagy ezekhez közel keressenek lakást s azt valamint annak változtatását az esperesnek bejelentsék, ki azt a főegyliázmegyei ha­tóságnak bejelenti. 12. Ugyan annak tesznek jelentést betegségükről, hogy kellő időben a he­lyettesítésről gondoskodhassék. 13. A hitoktatók iparkodjanak a lelkipásztorságban működő paptársaikkal jó viszonyban lenni, nekik alkalmilag s lehetőség szerint segitségükre lenni, mert a hitoktatás egyik legfontosabb lelkipásztori teendő s csakis egyetértéssel lehet jó eredményt elérni. Nemkülönben iparkodjanak az iskolaigazgatók és tanitók becsülését, kötelességeiknek lelkiismeretes teljesítése által kiérdemelni s velők a jó viszonyt föntartani. 14. A hittanárok kötelesek tanítványaikat minden vasár- s ünnepnapon tem­plomba vezetni, ott nekik misézni s rövid szentbeszédet tartani. A templomot a helyi viszonyokhoz mérten önmaguk választják s az illető plébános vagy házfőnök beleegyezésével az órát is meghatározzák, alkalmazkodva a helyi viszonyokhoz s az istentisztelet többi rendéhez. 15. Ugyanezen rendelet áll a polgári iskoláknál működő hitoktatókra nézve is. 16. Az elemi iskolák hitoktatói azon helybeli káplányok segítségével, kik hivatalosan elfoglalva nincsenek, kötelesek tanitványaikat vasár- s ünnepnapon a plé­bános által meghatározandó szent misére vezetni, ott reájuk felügyelni s a helyi vi­szonyokhoz mérten velük magyarul énekeltetni a szent mise alatt. Nyári idényben az összes osztályok gyermekei vezetendők, télen az első és második osztály kivéte­lével, melyek tanonczai csak azon esetben vezetendők templomba, ha a szülők akar­ják s kérik. 17. Miután a főváros iskoláiban az összes felekezetek gyermekei szabadon gyakorolhatják vallásukat s résztvehetnek egyházuk szertartásaiban, a hittanárok és hitoktatók, lehetőleg a káplányok segítségével, tanitványaikat az egyházi körmene­tekre vezetik s azoknál reájok felügyelnek, velők imádkoznak s magyarul énekel­nek. A katholikus tanítókat is fölkérik, hogy e ténykedésnél segítségükre legyenek. A netán fölmerülő akadályokról, az esperest eleve értesítik, hogy azok elháríthatok legyenek. 18. Az összes iskolák tanítványai évenkint háromszor vezetendők a szent gyónáshoz. Erre minden egyes esetben gondosan elkészítendők. A gyermekeket ké­születlenül a gyónáshoz vinni nem szabad. A gyónási idő az iskolai év eleje, hus- vét, és vége. Az egyes iskolák növendékeinek gyónási idejét a havi értekezleten állapítják meg a hittanárok, hitoktatók ős káplányok úgy, hogy egymásnak segítsé­gére lehessenek. Az ünnepélyes első szent áldozás tekintetében az egyes plébániák­ban dívó szokásokhoz fognak alkalmazkodni s iparkodni fognak azt lehető ünnepé­lyességre emelni. 19. A főváros összes községi és kath. iskoláiban nem szabad más, mint a főegyházmegyei hatóság által előirt tankönyveket használni. A tankönyvek, tan­anyag, s ennek a szorgalmi idő tiz hónapjára való felosztása, az összes községi és katholikus iskolákban ugyanaz legyen, különben a lakók folytonos hullámzása mellett a hitoktatás nemcsak hiányos, de eredménytelen is lenne. A tananyag beosztására nézve a magyar püspöki kar által kiadott tantervnek a hittanra vonatkozó intézke­dései irányadók s azoktól eltérni nem szabad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom