Circulares litterae dioecesanae anno 1883 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
XVIII.
De ezen anyagi haszon mellett főszempont alá esnének másodszor a szellemi és erkölcsi előnyök is, milyenek volnának, hogy 1. ily alap létesítése által nyilt és gyakorlati kifejezésre jutna katholikus intézeteink tanitóinak összetartása és főpásztoraik zászlója melletti tömörülése; — 2. a katholikus tanitó egyesületek között oly összekötő kapocs létesittetnók, melynek szükségét mindenki érzi, s melynek nagy kihatása lenne a katholikus tanitók összetartásának és katholikus érzületének edzésére és fokozására; — 3. az ily alap kezelése czéljából évenkint összejövő katholikus tanférfiaknak módjuk és alkalmuk nyilnék arra, hogy ott nézeteiket más dolgokban is kicseréljék, egyeztessék, s igy a katholikus közötti országos solidaritás és egyöntetű eljárás alapját egyengessék; — 4. anyagi dolgainkban való szorosb összetartásunk és egyesülésünk következtében elleneink a szellemi harczokban is egy jól szervezett és kellően vezérelt országos phalanxot látnának magokkal szemben, mi által kiméletesebbek és óvatosabbak lennének a harcz provokálásában, mig igy szétzüllött kévét látván magukkal szemben, mindig vakmerőbbek támadásaikban; any- nyira, hogy csak pár hét előtt világ elé mertek lépni azon inditványukkal, hogy a hit és erkölcstanból való másodrend épen úgy ne legyen akadály a felsőbb osztályba való lépésnél, mint nem akadály például a tornából és rajzból nyert másodrend a föllebb- menetelnél; — 5. emelné ez az érdeklődést és lelkesedést a katholikus tanitó egyesületek országos nagy gyűlésének tartása és határozatai iránt, mert tagadhatatlan, hogy az emberek mindig jobban érdeklődnek oly dolgok iránt, hol anyagilag is érdekelve vannak. Ezek volnának azon anyagi, szellemi és erkölcsi előnyök, melyek egy országos katholikus alap és árvaház létesítéséből remélhetők s ebből kifolyólag. E) szólni kell még ezen alap létesítésének és kezelésének mikéntjéről. Önkényt értetik, hogy itt az alapszabályoknak egyedül körvonalai érintetnek, részletei csak akkor lévén kifejtendők, ha majdan az elv alapjában elfogadtatik. «•) Az alap létrehozásánál 1. a katholikus tanitó egyletek, mint alapítók annyiszor 1—1 frtot fizetnének, a hány taggal bírnak. — Ha a 14,000 katholikus tanítónak csak fele is tagja az ilyen katholikusok tanitó-egyleteknek, e czimen remélhető 7000 forint alaptőke. 2. ) hogy az Eötvös-alappal és országos árvaházzal a versenyt annál biztosabban kiálhassuk, a belépő egyesületek például öt évig felajánlhatnák bevételeik ■í 5 °|0 vagy 10 “(„-toliját, mi szintén 5—600 frt. évi bevételt biztosítana az alapnak, s ez tiz év alatt 5—6000 frt. volna. 3. ) lennének alapitó-tagok 100 frt. — törzstagok 10 frt. — pártoló tagok 1 — 1 frt. befizetéssel minden további kötelezettség nélkül. Csak ötven alapitó tag után 5000 frt. kétszáz törzstag után 2000 frt. ezer pártoló tag után 1000 frt. bevétellel gyarapodnék az alap, mit a papságnak csekélyebb érdeklődése és felkarolása mellett is bizton lehetne remélleni. 4. ) rendes tagok volnának azon tanittók, kik évi 50 krajczárt vagy 80 krajczárt fizetnének. — Ha mindössze ötezer katholikus tanitó lépne is be ily rendes tagnak, (az Eötvös-alap jelenleg majd négy ezer taggal bir) ez 2500 vagy