Circulares litterae dioecesanae anno 1881 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
XVIII.
112 „Vallás- és közokt. m. kir. Ministertől, 25,503. szám. Főmagasságú Bibornok- Herczeg-Primás és Érsek Ur! Azon felmerült kérdés alkalmából, váljon a birodalmi tanácsban képviselt tartományoknak 1868. évi május hó 25-én kelt hitfelekezeti törvénye az ezen tartományokban honossággal biró s szolgálat tekintetből Magyarországban tartózkodó katonai személyekre is kiterjed-e vagy sem ? indíttatva érzem magamat a m. kir. igazságügyi ministeriummal egyetérve minden hasonló esetre nézve zsinórmértékül szolgálandó elv gyanánt kijelenteni: miszerint Magyarországban azon szabály követtetik, hogy a magyar állam területén tartózkodó mindennemű idegennek — ide értve az osztrák honosokat is — személyes állapota és jogképessége saját hazájának törvénye szerint Ítélendő meg. Ezen elvből önkényt következik, bogy a közös hadseregben szolgáló osztrák honosoknak személyes polgári állapotaira vonatkozó viszonyaik az osztrák törvények által szabályoztalak, még azon esetben is, ha a magyar állam területén teljesitik katonai kötelességüket. Ugyanis ez áll a házasságra és az ezzel kapcsolatos személyi viszonyokra nézve is; mert osztrák honosnak a magyar állam területén született gyermeke atyja állampolgárságát követi, és a szülők a gyermekek közti viszonyt illetőleg, mint például az atyai hatalomnál az osztrák törvények határozatai mérvadók. Erről van szerencsém Eminencziádat azon megkereséssel tudósítani, hogy ez irányban a lelkészkedő papságot értesíteni méltóztassék. Fogadja Eminencziád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest 1881. September hó 11-én. Trefort. s. k.“ Strigônii, die 25-a Septembris, 1881. Nr. 4573. De obitu militarium personarum, in qualicuuque militari provisione participantium, litterae mor- tuales extemplo locali jurisdictioni fine ulterioris promotionis consignentur. Eatenus editum ministeriale rescriptum sic sonat: „Vallás- és közokt. magy. kir. Ministertől, 25,725. szám. A csász. és kir. közös hadügyminisztériumnak a m. kir. honvédelmi Minister úr által velem közlőit f. évi július hó 31-én 3967. sz. a. kelt átirata szerint újabb időben ismét fordultak elő esetek, hogy a katonai eltartásban részesülő személyek elhalálozása feltünőleg későn jut a hatóságok tudomására, mi által a nyilvántartás pontos vezetése és a nyugdijak tul- élvezetének elkerülése lehetlenné tétetik. Ennélfogva 1876» évi január hó 14-én és május hó 15-én 778. és 10,042. számok alatt kelt körintézvényeim kapcsán és a közös hadügymi nisterium elül idézett 3967. számú átiratához képest van szerencsém a főtiszt, egyházon hatóságot tisztelettel felkérni, miszerint a lelkészkedő papságot utasítani méltóztassék, hogy mihelyt egy — bárminemű katonai ellátásban részesülő katonai egyén, vagy ily minőségű katonai özvegy vagy árva meghal, az általuk díjmentesen kiállítandó halotti bizonylatot minden haladék nélkül a község elüljárójának küldjék át a czélból, hogy ezek azt azonnal a politikai hatóság utján a hadkiegészítési kerületi parancsnoksághoz, esetleg az elhalálozás helyén levő térparancsnoksághoz küldjék be. Ily irányban a m. kir. belügyministuriumot is az összes törvényhatóságok utasítása végett egyidejűleg megkerestem. Budapest, 1881. szeptember hó 12-én. Trefort. s. k.“ Strigonii, die 25*a Septembris, 1881.
