Circulares litterae dioecesanae anno 1877 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
XXI.
16 kát válogat ki, melyeknek ismertető jegyeik élénken előtüntetik az egész csoport jellemét, s ezek köré csoportosítja a rokonjegy éleket. Ezen módszer segélyével a tanuló az ismeretlen tárgyak megismerésére képesittetik. Tanitás közben a termények ismertető jegyei felkerestetésén kívül figyelmezteti a tanító a gyermekeket, különösen az állatok és növények életfejlődésének feltételeire és általában a termények hasznára. a) Téli hónapokban tanít a népet közelről érdeklő állatokról, felmutatván azokat a mennyire lehet természeti példányokban; de ha ez nem lehetséges, a természetrajzi képeket használja. b) Tavaszi és nyári hónapokban ismerteti ugyancsak a népet közelebbről érdeklő növényeket, ezeket is a mennyire lehetséges, természeti példányokban mutatja meg a gyermekeknek. VI. OSZTÁLY. A iskolai hatodik év. A fönnebbi eljárás szerint: a) Téli hónapokban természetben ismerteti a termőföldeket alkotó nevezetesebb ásványokat s tanít azon sziklafajokról, melyek elmállásából támadt s támad a termőföld, s azokról, melyeknek az emberek a közéletben eszközökre, építésekre sat. hasznát veszik. b) A tavaszi és nyári hónapokban ennek folytatása mellett ismétli az állatokról és növényekről a fönnebbi évben szerzett ismereteket. b) Természettan. A népiskolai tanitás folyamán a beszéd- és értelemgyakorlatokból, olvasókönyvekből, a föld- és termény rajz okból szerzett ismereteket rendbe kell szedni. A természettanból a népiskolákban tanítani kell kiválóan: a) A több tanítóval biró iskolákban a tanitás ötödik és hatodik évében az (5—6 folyamokban) és az ismétlő iskolában. b) Áz egy tanítóval biró iskolákban a lehetőség szerint 6-ik osztályban, s minden esetre az ismétlő iskolában. A vonzás tüneményeiből: a testek eséséről, az emeltyűről, csigáról, lejtőről, csavarról. Továbbá a szökőkutról, vizvezetésről s ezekkel összefiiggőleg a vízről; a buvárharang- ról, a légsulyról, légsulymérőről, szivornyáról, szivattyúról s tiizi fecskendőről stb. A rezgések tüneményeiből: a hangról, világosságról, melegségről, hévmérőről, a légkörről; szél-, gőz-, harmat-, köd-, felhő-, jégeső-, eső-, hóról stb., a delejről, iránytűről, villamosságról, távírdáról stb. A vegyülések tüneményeiből: a gázok főbb fajairól (éleny, köneny, széneny, lég- eny), az égésről, szénsavanyról, vízről, ammóniákról; a boros, eczetes, rothasztó forrásról stb. A növények táplálkozásáról, a trágyázásról, vetésváltásról. Az állatok táplálkozásáról. A tanitás menetében következő módot kell követni : A tanitó mindent kísérletileg mutat meg a gyermekeknek. A tanteremben mutatott kísérletet alkalmazza a természetben előforduló tüneményekre. A kísérletből és a természeti tüneményekből kitaláltatja a természeti törvényeket. Tanítását minden ponton alkalmazza a közéletre, házi, gazdasági, kézműipari-,
