Circulares litterae dioecesanae anno 1874 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Cardinale Simor
XXI.
103 Nr. 4916, Decretum S. Congregationis Concilii eleemosynam sire stipend! um Missarun concernens. zeti tanitói egyletek és testületek, valamint az u. n. járási körök elnökei és tagjai, egymás közötti hivatalos levelezéseik alkalmával élveznek-e portomentességet? tudomás és a fő- egyházmegyéjében fennálló ilynemű felekezeti testületekkel leendő szives közlés czéljából van szerencsém Eminentiádat értesíteni, miszerint úgy a már fennálló mint a még csak ezentúl netán alakulandó fentemlitett egyesületek elnökei és tagjai egymás közötti levelezéseikben nem élveznek portomentességet. Fogadja Eminentiád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1874 évi októberhó 21-én. Trefort Ágoston s. k.“ Strigonii, die 25-a Octobris, 1874. Ad S. Sedem Apostolicam plures circa eleemosynam sive stipendium Missarum delatae sunt quaestiones, quas SSmus Dominus Noster S. Congregationi Concilii examinandas et resolvendas commisit. In subnexo Decreto tam quaestiones, quam earum »resolutiones continentur, quod decretum pro debita observantia isthic publicatur. „Decretum. Cum circa eleemosynas Missarum graves quaedam quaestiones S. Sedi propositae fuerint, eas SSmus D. N. D. Pius divina providentia Papa IX Emis ac Rmis DD. S. Rom. Ecclesiae Cardinalibus Concilio Tridentino interpretando ac vindicando praepositis expendendas ac resolvendas mandavit. Itaque injuncto sibi muneri, ea qua par est diligentia et consilii maturitate üdém Emi Patres satisfacere cupientes, infrascripta dubia desuper concinnari voluerunt. I. An turpe mercimonium sapiat, ideoque improbanda, et poenis etiam ecclesiasticis, si opus fuerit, coercenda sit ab Episcopis eorum Bibliopolarum vel mercatorum agendi ratio, qui adhibitis publicis invitamentis et praemiis vel alio quocumque modo Missarum eleemosynas colligunt, et Sacerdotibus, quibus eas celebrandas committunt, non pecuniam sed libros aliasve merces rependunt? II. An haec agendi ratio ideo cohonestari valeat, vel quia nulla facta imminutione, tot Missae a memoratis collectoribus celebrandae committantur, quot collectis eleemosynis respondeant, vel quia per eam pauperibus Sacerdotibus, eleemosynis Missarum carentibus subvenitur ? III. An hujusmodi eleemosynarum collectiones et erogationes tunc etiam improbandae et coercendae, ut supra, sint ab Episcopis, quando lucrum, quod ex mercium cum eleemosynis permutatione hauritur, non in proprium colligentium commodum, sed in piarum institutionum et bonorum operum usum vel incrementum impenditur? IV. An turpi mercimonio concurrant, ideoque improbandi atque etiam coercendi, ut supra, sint ii, qui acceptas a fidelibus vel locis piis eleemosynas Missarum tradunt Bibliopolis, mercatoribus aliisque earum collectoribus, sive recipiant, sive non recipiant quidquam ab iisdem praemii nomine? V. An turpi mercimonio concurrant, ideoque improbandi et coercendi, ut supra, sint ii, qui a dictis Bibliopolis, et mercatoribus recipiunt pro Missis celebrandis libros, aliasve merces, harum pretio sive imminuto, sive integro? VI. An illicite agant ii, qui pro Missis celebratis recipiunt stipendii loco libros vel alias merces, seclusa quavis negotiationis, vel turpis lucri specie ?
