Circulares litterae dioecesanae anno 1871. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor
XVII.
73 lába-alatt-rontja-meg Isten a sátánt. Deus conteret Satanam sub pedibus vestris. Maga a Sátán tapodta volna inkáb láb-alá a római ecclesiát, ha ezt istentelen tévelygésbe ejtette volna. Hallyad mit ir Cyprianus, Jeronymus, Augustinus, Bernardus. ... Ibi fides non potest sentire delectum, haec quippe huius praerogativa Sedis est. Ezekigy nem volnának, ha a romai ecclesia változást tett volna az apostoli tudományban.“ Pag. 123. „Ha a romai ecclesia megvesztegette és bálványozásra íorditotta volna az apostoli tudományt; bizonyára ezek a sz. Atyák és Conciliumok nem böcsülötték, hanem átkozták, kárhoztatták volna a romai pápákat.“ Pag. 729. „Minekelőtt tovább mennyünk, eszünkbe kell vennünk, hogy a romai ecclesia nevének két jegyzése lévén, kettőt érthetünk rajta. 1-oaRoma városában levő parti- culáris ecclesiát, főpásztorával egyetemben .... És illyen értelemben szollanak a romai ec- clesiárul azok a sz. Doctorok, kik azt Írják, hogy a romai ecclesia Annya, Mestere, Feje a töb Ecclesiáknak; mivel annak a particuláris ecclesiának fő-pásztora, Feje, Apja és Pásztora az egész Ecclesiá iák. Ugyanezen értelemben szollanak, a kik azt Írják, hogy minden egyéb ecclesiának a romai Ecclesiátul kell hallgatni; annak hitit kell követni, és parancsolatinak engedni: mert az soha tévelygésekre nem hajlott.“ Idem, „Hodoegus“ Anno 1637: (pag. 732. et 33.) „A szent Atyák közül némellyek oly távul vetik a romai ecclesiát a változtatásiul, hogy te Ily ességgel lehetetlennek mongyák e 1 - s z a k a dá s á t és tévelygés rejutását. Ezt tanittya Cyprianus Mártír: Navigare audent pseudo episcopi ad Petri Cathedram, atque ad ecclesiam principalem, unde unitas sacerdotalis exorta est, a Schismaticis litteras ferre, nec cogitare eos esse Romanos, ad quos perfidia habere non p[ossit accessum. Ezt tanittya Jeronymus: Scito Romanam fidem, Apostolica voce laudatam, hujusmodi praestigias non recipere. Etiamsi Angelus aliter annuntiet, quam semel praedicatum est; Pauli autoritate munitam, non posse mutari. Ezt tanittya sz. Ágoston: Numerate Sacerdotes vel ab ipsa Petri Sede, et in ordine illo Patrum, quis cui successit, videte. Ipsa est Petra, quam non vincunt superbae inferorum portae. Ezek után noha ké sőbben Sz.Bernard: Dignum est ibi potissimum resarciri damna fidei, ubi fides non possit sentire defectum, haec quippe hujus praerogativa Sedis e st. Vannak más rendbeli Atyák, kik azt tanittyák : hogy ő idejekig semmi ujitást és változtatást nem tett a romai ecclesia; mellyel az egész kereszténység mind egyetértett; . . . Cyprianus, ki Urunk születése után kétszáz esztendővel élt, aztirja, (a mint hallók) hogy el nem tévelyedhetik a római gyülekezet. Cornelius pápának Írja, hogy ő vélle egy ecclesiában, egyenlő értelemben vagyon: mert csak az lehet tagja az ecclesiának, ki egyetért ő vélle. Valaki pedig sz. Péter székitül elszakad, nem lehet az anyaszentegyházban. sat. “ Pag. 772. „Csak a romai Ecclesiát szokták apostoli széknek nevezni, mivel az apostoli tudomány tanítása őbenne megmaradván, s o h a d ögl e 1 e t e s székké nem változott.“ Pag. 785. „Ennek felette, megmutatta Christus kicsoda elől-járó és fő az Apostolok között; mikor elsőben bizonyossá tén, hogy Péter a hitben meg nem fogyatkozik. Másodszor, tisztit magyarázza, és ő hivatallyának mongya, hogy erősítse a töb Atyafiakat, az az, mint pásztor tanítsa, vezérellye őket. Merta sz. írásnak folyása szerént a pásztorok mondatnak „confirmálni,“ erőssiteni azokat, a kiket tanitnak, és gondviseléssel igazgatnak. Halhadsza, mit ir egy régi Doctor, az első Leo pápával egyetemben. Pro Petro roga2
