Circulares litterae dioecesanae anno 1871. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor
XVII.
109 A’ római püspököt nevezik a’ szent atyák Péter’ utódjának, legfőbb püspöknek, a’ hívők’ apostoli és közönséges atyjának. — O hozzá kell folyamodni, mondják, ha a’ hit’ dolgában és egyházi igazgatásban, fenyítékben ’s szertartásban kérdés támad; az ő ítélete Péter’ ítélete, és a’ kiő vele egységben van, az igaz egyházban van. Ez, az első keresztényeknél olly igen tudva és meghatározott volt, hogy még egy pogány római császár is, Aurelianus, ki üldözte a’ keresztényeket, csak azt ismerte el igazi püspöknek, ki Rómával együtt tartott. így áll a’ római szék Isten’ rendeléséből, mint.az igazság’ ismertető jele minden népekért, mellyek Jézus Krisztust és annak egyházát keresik. Egy dicső magasságban és méltóságban, egy meggyőzhetetlen hatalom és uradalomban áll e’ szék, és álla- ni fog egész az idők’ végezetéig, mint legegyszerűbb és legmeggyőzettetőbb ismertető jele az igaz egyháznak; mint egy folytatott csuda, melly által Krisztus miden időben bizonyságot tesz arról, hogy az ő egyházát el nem hagyta, sőt azzal vele van, ’s mind végig vele fog lenni.“ Márkfi Samu, sz. Benedekrend panonhegyi tagja, a pesti kir. Egyetemnél ny.R. Hittanár. Hitkételyek. Pesten nyomatott Kozma Vazulnál 1849. pag. 87: „Miután tagadni nem lehet, hogy a római pápának, mint első és egyetemes főnöknek kötelessége a hitegységet fentartani: következik, hogy neki joga van az eltérő hitvélemények közt ítéletet hozni, mely az egész egyházra nézve kötelező legyen.“ pag. 90. „Nincs tehát egyéb hátra, mint a római főnököt Krisztus rendelete folytán elismerni az egész tanító egyház képviselőjének s tisztelni azon hatalmát, miszerint hitkételyek fölött nem csak a zsinat élén, hanem kivüle is eldöntő, másithatlan Ítéletet hozhat, mely az egész kath. egyházra kötelme s.“ Georgius Haulik, Episcopus Zagrabiensis primam encyclicam Epistolam Pii IX. cum Clero Dioecesano communicans, pastorales suas ddto 31. Januarii 1847 exaratas litteras sic concludit: „His aliquid addere velle nedum superfluum, sed pene temerarium foret. Nihil itaque residuum est Nobis, quam ut iterum, atque iterum hortemur Vos, — — ut ne minus attentis auribus, vel tepido corde excipiendam arbitremini hanc tam piam, tam sanctam, tam plenam amoris vocem summi Ecclesiae Capitis, in quo residet corona gloriae nostrae, quod centrum est unitatis Catholicae, sacerdotii honos, Petra et fi rmamentum veritatis, ipsi inhaerens angulari lapidi Christo Jesu, divino Redemptori nostro.“ Joannes Bapt. Scitovszky, Primas Hungáriáé, et Archi-Episcopus Strigoniensis in suo ad Capitulum et Clerum occasione solemnis installations die 6-a Januarii 1850. pronunciato et Pestini, typis Lukács et socii impresso Sermone (pag. 4.) dixit: „Sed recipe quoque grates aeternas Sanctissime Urbis et Orbis Pontifex.------R ege hanc et totam Ecclesiam Christi quam diutissime, et prosperrime! Praecipe nobis, et voci infallibili promte obsequemur.“ Josephus Kunszt, Episcopus Cassoviensis anno 1850. 6-a Octobr. in sermone pastorali occasione Canonicae suae in Sedem Episcopalem introductionis. (Strigonii 1850.) pag. 13. dicit: „Sollicitae curae mihi erit, ut fidei catholicae Sacrum depositum illibatum custodiam. Cum porro fidei huius irreformabile Magisterium ab