Circulares litterae dioecesanae anno 1871. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor
XVII.
99 pendet etc.“concludens ait: „a quo (RomanoPontifice) qui in doctrina religionis dissentiunt eos esse extra Arcam Noe, idest extra Ecclesiam,-----------qui in negotio fidei, posth abitis tot vicinis episcopis, ab eo (Hieronymo) ad securitatem conscientiae comparandam consulendus censebatur: cui exsors quaedam et ab omnibus eminens potestas competat. Eodem capite pag. 300. e verbis s. Cypriani „Navigare audent etc.“ infert „Sedes Romana est in Ecclesia principalis, ibi est cathedra Petri, perfidia eo accessum habere non potest.“ p. 304—305. Ad verba s. Aug. „Inde de hac re rescripta venerunt, causa finita est“ ait: „an certitudo fidei oriatur ex iis duobus provincialibus conciliis Carthagine etMilevi habitis, an ex sedis Romanae definitione, an ex utrisque? Primum ne tyro quidem dicet, qui locos theologicos delibavit. Si alterum ergo esto ab Hieronymo et Augustino Pontifex vocetur episcopus roma- nus, causam tamen in fidei negotio exortam finit ita, ut nemini liceat de ejus definitionis veritate ambigere: episcopos proinde alios auctoritate superat. Si tertium obtinere dicas, ergo ex duobus principiis solum probabilibus oritur certitudo fidei, quae maxima est. Id est ex duobus obscuris nascitur claritas, et ex duobus incertis ea certitudo, pro qua non ficti catholici mori non recusant. — Ne ergo haec absurda sequantur, reliquum est finem causis figi sola Sedis romanae definitione.“ Cap. 7. p. 362.Ex praemissis conclusiones faciens ait: „quod majores causae cuiuscunque Ecclesiae ad sedem Romanam referri debeant; quod Ecclesia Romana nunquam erraverit; quod catholicus non habeatur, qui Romanae Ecclesiae non concordat.“ Zsivics Matthiae Cath. Eccl. Quinque-Eccles. Canon. „Sermones in Solemni- tatibus Domini et Sanctorum.“ Pestini 1799 pag. 273. „Quocirca neminem vestrum esse reor, qui non illico intelligat, Petro, eique, qui in Ecclesia locum ipsius tenet, prompte esse parendum, doctrinam ejus suscipiendam, leges servandas; secus enim nec fundamento per Christum posito insisteremus, nec regnum coelorum nobis apertum iri sperare possemus.“ Bielek László, a pesti királyi fő anya oskolában a tanúittak egyik tagja; a filozófiának, mathézisnek, históriáknak, és dogmatica theologiának volt profeszora; mostanában nagy Károlyban az isteni igének magyar hirdetője. Arany gondolatok. Bécsben, Schuender Károly Jánosnál. 1800. VII. Rész, §. 14. pag. 212. „Ezt (propositio 4-a gallicana) nem úgy kell érteni, mintha a pápának a hit és erkölcsi dolgokról szóló törvényei, mikor azokat a ca- thedrából szólván, hozta, a többi püspököknek jóváhagyásától vennék csalhatatlanságo- kat; mivel oda alább a IX-dik résznek 5-dik paragraphusára tett jegyzésben megmutatom, hogy a római pápa Krisztus rendelése szerént függetlenül a többi püspököktől, mikor a cathedrából szól, a hit, és erkölcsi dolgok iránt csalhatatlan, és a közönséges zsinatnál is főbb auctori tás ú. “ IX. rész, §. 5. pag, 272. „Tudni szükséges, hogy a pápa, úgy mint különös, s privát tanító, hibázhat a hit és erkölcsi dolgokban tudatlanságból, nem külömben mint más tanító. De úgy mint feje az anyaszen tégy háznak, és közönséges tanító, vagy is mikor a cathedrából szól, nem hibázhat. 5*
