Circulares litterae dioecesanae anno 1869. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor
Nr. XII.
57 IX. Pius Pápa. Tisztelendő Testvér, üdvöt s apostoli áldásomat! A legszivesebben vettük kétrendbeli leveledet, melyeknek egyikét a közelebbi martins 30-án Hozzánk, a másikát a múlt április hava 15-én ezen apostoli szék bécsi követéhez intézted akkor, midőn ötvenedik éve elérkezett azon napnak, melyen a szentséges és üdvösséges áldozatot a mindenható Istennek legelsőben bemutattuk. S valóban Tisztelendő Testvér, nem tudnánk szavakban kifejezni, mennyi örömet és vigasztalást nyújtottak Nekünk emlitett igen kedves soraid. Megértettük azokból ugyanis, mily nagy volt e félszázados emléknap felett a Te szivednek, összes Clerusodnak s a hivő népnek, és egész Magyarországnak öröme és viga- dozása, — mily ünnepélyes szertartással pontificálva végezted az isteni tiszteletet, szent beszédet is tartva érseki templomodban minden rendű és rangú, és osztályú hiveid legnagyobb sokaságának jelenlétében! Értesültünk továbbá Tisztelendő Testvér, mennyire örvendeztek e napon mindazon hivek, s mennyire igyekeztek azt mindennemű fényes tüntetésekkel ünnepelni, s mily lelkesült örömet leltek benne, hogy e napon magasztos és dicséretes érzelmeiknek kifejezést adva, Irántunk és Péternek ezen széke iránt viseltető különös kegyeletüket, szerete- tüket és ragaszkodásukat nyilvánosan bevallják és kijelentsék. Te magad csak gondolattal is könnyen felfoghatod, mennyi gyönyört merítettünk Mi, a katholika Egyház fiaihoz méltó eme nemes nyilatkozványokból. Azért is neked, és a Te Clerusodnak, s a hivő Népnek legnagyobb köszönetét mondunk, s minden jónak adományozóját, Istent alázatosan s fogyhatlanul kérjük, hogy Téged, Clerusodat, és Népedet, s Magyarország összes katolikusait mindenben, mi üdvös és boldogitó, részesitsen, s isteni kegyelmének legbővebb ajándokival örökre elárasszon. Továbbá leghálásb indulatunkat jelentjük ki ismételve Neked s Magyarország katolikusainak azon igen szép mellkeresztért, melyet nekem a legbecsesb drágakövekkel megrakva és feldíszítve küldöttetek. Szintén legnagyobb köszönetét mondunk a kegyeletes adományokért, melyeket a Mi s ezen szent szék legsulyosb szükségeink enyhítésére felajánlottatok. Te pedig, úgy akarjuk, légy meggyőzőzdve, hogy a hajlandóság legnagyobb mértéke az, melylyel Téged az Urban ölelünk. S ennek legbiztosb záloga legyen azon apostoli áldás, melyet szivem mélyéből merítve, s minden boldoscsásr kívánatéval összekötve Reád Tisztelendő Testvér, s az őri- zetedre bizott nyájra s Magyarország összes katolikusaira szeretetteljesen adunk. Kelt Rómában Sz. Péternél, május 6-án 1869-ik évben, Pápaságunk húszon- harmadik évében. IX. Pius Pápa, s. k. Pius Pápez IX. Ctihodny Brat ! Pozdravenie a apostolské Pozehnanie! Pri navrátení padesiateho vyrocitého dha, v ktory sme prvy ráz priniesli Bohu vsemoluicemu svatú, neposkvrnenú, spasitelnú Obetu, premilé Nám boly Tvoje dva listy, jeden dha 30-ho tohorocuého marca na Nás písany, a druhy dha 15-ho Aprila tiez roku beziaceho na Naseho a tejto apo- stolskej stolice Nunciusa ve Viedni meskajúceho, upraveny. A nijako nemozeme slovmi
